A Mastercard adataira hivatkozó Economedia.ro című hírportál szerint a Romániában forgalomban levő bankkártyák száma hozzávetőleg húsz százalékkal haladja meg a felnőtt életkorú lakosság létszámát. A Román Nemzeti Bank (BNR) legfrissebb adataiból az derül ki, hogy 2022 végén az országban 20,847 millió bankkártyát használtak, míg a 2022-es népszámlálás adatai szerint a lakosság száma hozzávetőleg 19 millió főre tehető. Ezek után meglepő adat: a bankszámlával és bankkártyával rendelkező személyek aránya a felnőtt lakosság körében alig haladja meg a 60 százalékot. Ezzel az ország lényegesen elmarad a régió többi országa mögött: a Mastercard adatai szerint Magyarországon a felnőtt lakosság 78 százalékának van bankkártyája, Bulgáriában 81, Horvátországban pedig 86 százalék ez az arány.
A bankkártyák és a kártyaleolvasók száma növekvőben, az elmúlt év második felében ez a plusz 3,03 százalékra tehető, a növekvést viszont elsősorban az okozza, hogy egyre többen vannak, akik legalább két plasztikot birtokolnak.
A kártya nélküliek jellemzően idős emberek, illetve faluhelyen élők. Csökkent viszont a bankautomaták száma: 2022. december 31-én 10140 készpénzt kibocsátó automata üzemelt az országban, 57-tel kevesebb, mint fél évvel korábban. Látványosan nő viszont a kártyaleolvasók száma, az adott időpontban számuk már meghaladta a 373 ezret, miután hat hónap alatt 41 543 darabbal többet helyeztek üzembe.
Ezzel együtt a digitális fizetési lehetőségek területén a szomszédos országok mögött kullog, a Mastercard adatai szerint a kiskereskedelmi egységek mindössze 32 százalékában lehet kártyával vagy telefonnal fizetni. Összehasonlításképpen: Horvátországban a boltok 44 százalékában áll rendelkezésre kártyaolvasó terminál, Magyarországon 47, Bulgáriában 64 százalék ez az arány. Ez az állapot azt is feltételezi, hogy nagyon sok romániai lakos lakhelyén nincs is lehetőség kártyás fizetésre.
A kártyaolvasók 57 százaléka ugyanis a városokban található, miközben faluhelyen jóval több bolt működik, Európa közép-keleti térségében sehol máshol nincs ekkora különbség a város és a falu között a kártyás fizetés elérhetőségében.
Miközben további jelentős befektetésekre lenne szükség a terminálrendszer kiterjesztéséhez, időnként találkozni a bankkártyahasználat szélesítését szorgalmazó kezdeményezésekkel is. Nemrég közfelháborodást váltott ki az a törvénykezdeményezés, amely arra kötelezte volna a munkaadókat, illetve állami kifizetőhelyeket, hogy bért, fizetést, nyugdíjat, egyéb juttatásokat csakis bankkártyára utalhassanak – kivételt azon személyek esetében kellett volna alkalmazni, akik havi jövedelme nem éri el az országos átlagbér 60 százalékát, azaz a nettó 2400 lejes (kb. 185 ezer forint) küszöbértéket. Célként a készpénzhasználat csökkentését, a pénzügyek digitalizálásának felgyorsítását, a gazdaság fehérítését jelölte meg a kezdeményező, ám az élénk tiltakozás hatására visszavonta a cikkelytervezetet. Az újrafogalmazott változatban már az áll, hogy az alkalmazott kérésére a munkaadó köteles biztosítani a kártyára utalás lehetőségét. Jelenleg ugyanis a munkaadó dönti el, hogy bankkártyára utalja vagy készpénzben adja ki a fizetést. Felmerült az is, kötelezni kellene a bankokat, hogy vidéken is telepítsenek bankautomatákat, mert ha a falvakon nincs elég bankautomata, kártyaolvasó, az emberek nem kötelezhetők bankkártyahasználatra.
Borítókép: A bankautomaták rendszere is fejlesztésre szorul (Fotó: AFP)
