Vass Zoltán: Mindig a forrásnál a legtisztább a víz (X)

Hazánk gazdasági fejlődése az elmúlt években rendkívüli fordulatot vett, amelynek a nyilvánvaló előnyei mellett szembe kell néznünk az ipari hulladéktermelés haladékot nem tűrő megoldásának kérdésével. A gyártás során keletkezett fölösleg ugyanis nem hulladék, hanem az ipar számára újra felhasználható nyersanyag – hívta fel a figyelmet Vass Zoltán, aki hisz a hulladékként megkeletkező melléktermékben található értékek visszanyerésében, célja az innováció alkalmazásával a hulladéklerakás teljes megszüntetése, a körforgásos gazdaság elérése és fejlesztése. Az elkötelezett szakember vállalatával mintegy 45 ezer tonna műanyagot hasznosít újra évente, amivel annyi energiát takarít meg, hogy azzal 64 ezerszer körbe lehetne utazni a Földet. Az Éltex Kft. igazgatójával beszélgettünk.

„Négy gyermekem van, akikkel rendszeresen járom a természetet, úgyhogy tudom, mi az a szép, és sajnos látom, miként romboljuk ezt le a mérhetetlen mennyiségű szemeteléssel és a hulladék jelentős részének környezetre ártalmas, illegális eltüntetésével” – kezdi beszélgetésünket Vass Zoltán, aki hiszi, hogy ebből van visszaút, meg lehet fordulni, csak széles körben észre kell vennünk, hogy a hulladék érték, gazdasági potenciál, és nem szabad elpazarolnunk. Hiába a rendkívüli nyersanyag, s az ipar hiába termeli tonnaszámra ezt az értéket, ha nem jut kellő figyelem az újrahasznosítására. Az elkötelezett szakember úgy látja, hogy kevesebbet biztosan nem fogunk fogyasztani, így hulladéktermelésünk nőni fog, de amennyiben sikerül a hulladékból ily módon nyersanyagot előállítanunk, akkor a környezetkárósító hatása csekély lesz a fogyasztói társadalom fejlődésének. Elképzelése szerint fontos lenne, hogy a gyártásra kerülő termékek szabályozott módon fix és folyamatosan növekvő százalékban tartalmazzanak újrahasznosított nyersanyagot, ily módon a hulladékból valós gazdasági haszon lenne, s ami talán a legfontosabb: fenntartható módon gyártanánk.

Hiába a rendkívüli nyersanyag, s az ipar hiába termeli tonnaszámra ezt az értéket, ha nem jut kellő figyelem az újrahasznosítására.

Ezek megvalósultával hazánk gazdasága gyorsabban növekedne, ráadásul már megjelentek bizonyos, ez irányú elvárások is a környezettudatos fogyasztók részéről, hogy ne csak eredeti alapanyagokból készüljenek az általuk fogyasztott termékek, sőt, amennyiben megoldható, inkább/csakis újrahasznosított anyagokból.

Közismert, hogy hosszú ideje egy rendkívül fontos gazdasági szemléletváltás zajlik hazánkban, melynek során egyre többen ébredünk rá, hogy a hulladék nem egy szükséges rossz, amelytől minél gyorsabban meg kellene szabadulnunk, épp ellenkezőleg: ez érték, amelyet nem szabadna elpazarolnunk.

„Az elképzelt jövőnk egyik alapköve, hogy mindenki büszkén vásároljon és használjon olyan tárgyakat, eszközöket, amelyek előállításának egyik fő nyersanyaga hulladék, egy gyártási folyamat maradéka volt” – fogalmaz az Éltex Kft. igazgatója. Az elkötelezett szakember szerint az elkövetkező idők fontos tényezője, hogy a hulladékok szelektív gyűjtése alapvető kötelezettség legyen, a hulladékok lerakása pedig ne a jövő generációjára rójon terhet. Beszélgetésünk során rámutatott arra is, bár évente 1,2 millió tonna hulladékot dolgoznak fel és adják át megtisztított, újrahasznosított alapanyag formájában a gyártóknak – ezzel is elősegítve a körkörös gazdaság megteremtését –, mégis kevesen vannak tisztában azzal, hogy milyen hulladékot könnyű gyűjteni és újrahasznosítani.

Vass Zoltán elképzelése szerint fontos lenne, hogy a gyártásra kerülő termékek szabályozott módon fix és folyamatosan növekvő százalékban tartalmazzanak újrahasznosított nyersanyagot.

A legtöbben tudjuk és nap mint nap látjuk, hogy kartonpapírt például kifejezetten egyszerűnek tűnik szelektálni és összeszedni, azonban hihetetlen energiába kerül újra nyersanyaggá tenni, így esetében az a szokatlannak tűnő helyzet állt elő, hogy gyakorlatilag előállítani könnyebb, mint újrahasznosítani. Az Éltex Kft. nem hulladékként tekint ezekre az anyagokra, hanem fontos nyersanyagként, amire vigyázni kell, körültekintően kezelni és tárolni a feldolgozásáig. A cég szemlélete szerint a forrásnál a legtisztább a víz, ezért már a partnereik gyáraiba települve elkezdik azt a felbecsülhetetlen értékű munkát, amely az általunk ismert világ egyik megmentője lehet. Mire a kibányászott vasércből mondjuk egy acéltengely lesz, két és félszeres anyagveszteséget szenved el és egy kg acél előállításhoz 6 kg szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe, miközben kisebb ráfordítással lehet újrahasznosított hulladékból elkészíteni ugyanezt a tengelyt, mintegy 3 kg szén-dioxod-kibocsátás elkerülésével, megspórolásával – mutatott rá a Vass Zoltán, aki arra a meglepő felismerésre jutott a kezdetekkor, hogy a nyersanyaglánc legfontosabb eleme a hulladék. Míg a gyártás során a nyersanyag rengeteg folyamaton megy keresztül, a hulladék még nyesedék formájában sem igényel ennyi lépést.

Fotó: Éltex Kft.

A körforgásos gazdaság közismert alaptétele, hogy a gyártók termelésük során jelentős mennyiségű maradékot, ún. termelési hulladékot gyártanak, mely számos esetben megegyezik az eredeti nyersanyag kitűnő tulajdonságaival, így alkalmassá teszik arra, hogy beépítésre kerülhessenek egy modern termékben. A körforgás egyik legfontosabb célja, hogy a keletkező hulladék visszaforogjon ahhoz a beszállító partnerhez, aki a hulladékot előállító céget ellátja a nyersanyaggal: ez pedig kulcskérdés a fenntarthatóság szempontjából, ugyanis az eredeti, nem hulladékból előállított nyersanyagok környezeti lábnyoma átlagosan háromszor nagyobb, mint hulladékból előállított változatáé. Vass Zoltán szerint az Éltex Kft., Magyarország egyik vezető privát hulladékgazdálkodó, környezetvédelmi és újrahasznosító cégének tevékenysége értéket teremt, ugyanis több, mint 33 éve vannak jelen a piacon, ezalatt pedig közel 37 országban hozzávetőleg átlagosan évente 856 000 metrikus tonna hulladékot sikerült újrahasznosítaniuk. 

„Amiben élen járunk, az a rendszerszemléletünk, amelyet a nagyvállalati partnereinktől tanultunk. Ennek szellemében kezeljük a hulladékot, a folyamatainkról pedig pontos kimutatásokat végzünk, így a cégek is át tudják tekinteni, melyik folyamataiknál vesztegetik el a legtöbb nyersanyagot. Ezeket a rendszerelemeket elemezve kevesebb hulladékot keletkeztetnek meg folyamataik során.” 

Ez látszólag szembemegy az érdekünkkel, de valójában ha egy cég túl sok hulladékot termel, akkor lemarad a piaci versenyben vagy tönkremegy. Mi igyekszünk vezetni őket az úton, megmutatjuk, mi lenne jó nekik, velük együtt dolgozzuk ki a folyamatokat” – mondta a cégvezető, de hozzátette; „A hulladékkal foglalkozó ipar egy speciális nyersanyagbánya, ám az innen kikerülő alapanyagok értékét a szelektivitás és a tisztaság határozza meg, tehát a hulladékfeldolgozó iparnak a legjobban szelektált tiszta nyersanyag szükséges a körforgásos gazdaság fenntartáshoz.”

Az Éltex Kft. árbevételének jelentősebb részét hulladékgazdálkodási szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységéből érte el. A cég lakossági hulladékkezelési szolgáltatásokat nem nyújt, az ügyfélállománya kizárólag az ipari szektorban tevékeny vállalatokat foglalja magába. A vállalat minden keletkező hulladékot, veszélyes hulladékot kezel, hasznosít és elszállít, sőt ehhez biztosítja a szükséges gyűjtőedényzetet, szakképzett munkaerőt, illetve a gépparkot is. A hulladékokat szelektálás után először különböző mechanikai kezelésekkel (bálázás, darálás) gazdaságosan szállíthatóvá teszi, majd azután azokat, amelyekre saját feldolgozókapacitással nem rendelkezik, továbbértékesíti a véghasznosítóknak (papírgyár, cementgyár), a műanyagok egy részét pedig hasznosítási folyamat során saját maga alakítja eladható nyersanyaggá. Ezeket a vevők különböző műanyag termékek (kerti bútorok, oszlopok, reluxa stb.) gyártására tudják felhasználni. A vevők főleg multinacionális vállalatok, így a cég exporttevékenysége is jelentős, 2022-ben például a teljes nettó árbevétel 30 százalékát tette ki.

A vázolt modell sikeresnek bizonyult: az Éltex Kft. ma már csak Magyarországon belül 28 telephellyel rendelkezik, ezek közül négy 100 000 négyzetméter feletti komplexum, ahol aprító-, daráló- és szortírozógépek üzemelnek, köztük olyanok is, amelyek emberi beavatkozás nélkül, automata módon is képesek elvégezni a hulladékok hasznosítását. A gazdaság fejlődése magával hozta, hogy megközelítettük a legfejlettebb országokat a hulladékok egy főre jutó termelésében. A hazai gazdaság egyik jelentős motorja, amely az elkövetkező években még további fejlődésen fog keresztülmenni, a speciális, az autók meghajtását szolgáló akkumulátor-rendszert gyártó ipar. Nagyon fontos leszögezni, hogy akkumulátorok és akkumulátorok között jelentős különbségek vannak. A gyártás nagyon modern, biztonságos üzemekben történik, ahol a keletkező hulladékokat könnyű szeparálni, szelektíven gyűjteni és visszaforgatni a gyártási folyamatba. Cégünk folyamatos fejlesztésekkel biztosítja, hogy az akkumulátorgyártás során keletkező hulladékok teljeskörűen, veszteség nélkül jussanak vissza a körforgásos gazdaságba. Az emberek félelmei jelentős részt abból fakadnak, hogy nem ismerik ezt az iparágat, nincsenek tisztában a lezajló folyamatokkal. „A lítiumakkumulátorokkal kapcsolatos tényeket és a közbeszédben elterjedt téveszméket szeretném cáfolni. Tény, hogy az előállítása jelentős energiát igényel, azonban annak ellenére, hogy sokan – megjegyzem, tévesen – úgy tartják, hogy a lítiumakkumulátor-gyártás kivételes vízigénnyel jár, ez nem igaz, hiszen egyrészt más gyártási folyamatokhoz képest (például papírgyártás) sem kimagasló ez az adat, sőt hozzá kell tennünk, hogy ezt a mennyiséget is folyamatosan visszaforgatják egy tisztítási eljárás során.”

„Tény, hogy a felhasznált anyagok között találunk rezet, alumíniumot és lítiumot, de nem találunk nehézfémet, mint a mérgező ólmot vagy a korábbi akkumulátorok esetében megszokott kénsavat, ráadásul ez a szerkezet nem képes mérgezni a vizet, csupán gyúlékony, de megfelelő alkalmazással ez nem jelent valódi veszélyt” 

– fogalmaz Vass Zoltán. 

Ahogy a legtöbb gyártási folyamat, természetesen ez is hulladéktermeléssel jár, azonban hazánk gazdasága és környezetünk védelmének a szempontjából kiemelt jelentőségű kell legyen, hogy, ha ezt a mennyiséget feldolgozni nem is, de megfelelően kezelni és elszállítani képesek legyünk, ráadásul olyan módon, hogy alapvető értéke érték is maradjon. Elemzések és vizsgálatok sokasága szükséges, hiszen hamarosan vezetők leszünk a lítiumakkumulátor-gyártásban, így az általa képződött hulladék feldolgozásában is élen kell járnunk, ez gazdasági érdek. Sajnos jelenleg is sok ipari hulladék kerül a lerakókba és sok értékes nyersanyag veszik el és válik szennyező forrássá hosszú időn keresztül. Ahogy azt korábban is említettem, a hulladéklerakás erőforrás-pazarlás, másrészt egy hatalmas tömegű, sok éven keresztül szennyező tényezőt hozunk létre. Nem etikus a jövő generációjára hárítani a jelenleg működő rendszer hiányosságát, nem elégséges odafigyelését vagy rövid távú anyagi előnyszerzését. Sokat várunk az új centralizált hulladékkezelési rendszer működésétől, ahol a MOHU MOL munkája során a hosszú távú érdekek fognak érvényesülni a sok elaprózott, esetlegesen rövid távú anyagi érdekekkel szemben – zárta a beszélgetésünket Vass Zoltán, az Éltex Kft. igazgatója.

Borítókép: Vass Zoltán (Fotó: Éltex Kft.)