A jegybankra figyelnek ma a befektetők

Ismét kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.

– Szinte biztosra vehető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának mai kamatdöntő ülésén az egynapos betéti eszköz kamata ismét száz bázisponttal csökken, amivel közel egy év után összeérhet a két kamatszint – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, miután május óta négyszáz bázisponttal mérsékelte az irányadó rátát a jegybank, amely legutóbbi ülésen száz bázispontra megközelítette a 13 százalékos alapkamatot.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

Az egynapos betéti eszköz kamatát még tavaly októberben a pénzpiaci turbulenciák idején vezette be eszköztárába a Magyar Nemzeti Bank, amellyel sikeresen stabilizálta a forint árfolyamát, miközben az alapkamat helyett ellátta az irányadó ráta funkcióját. A kommunikációs fordulatot és vele együtt a normalizáció elindítását Virág Barnabás alelnök épp a Világgazdaságnak adott interjúban jelentette be április közepén, és azóta is az akkori üzenetek alapján haladt lépésről lépésre a kamatcsökkentésekkel az MNB, amelynek ma az utolsó fázisához érkezhet a monetáris tanács.

Regős Gábor szerint a mostani döntés fő érdekessége nem is a kamatok összezárása lesz, hanem a jövőre vonatkozó iránymutatás, illetve az eszköztár esetleges átalakítása.

– Azzal, hogy az egynapos betéti eszköz kamata eléri az alapkamatot, az egynapos betéti eszköz szerepe megszűnik, így nem biztos, hogy az eszköz megmarad. Kérdés az is, hogy folytatódik-e, és ha igen, hogyan a monetáris lazítás szeptembert követően – taglalta az elemző.  Bár Virág Barnabás augusztus végén a szokásos kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen már jelezte, hogy azáltal, hogy szeptemberben a két kamat összezár, egy új szakasz kezdődik, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne az infláció lenne továbbra is a jegybank fókuszában. A Makronóm elemzője szerint miután a forint az elmúlt időszakban gyengült, és az olaj ára is emelkedett, e két tényezőnek jelentős az inflációs kockázata, azaz óvatosságra kell hogy intse a jegybankot a további döntéseit illetően.

A közgazdász szerint ennek megfelelően egyáltalán nem biztos, hogy októberben már rögtön csökken az alapkamat, lehet, hogy ez csak novemberben vagy esetleg decemberben következik be.

Alapvetően arra számít, hogy az év végén az alapkamat 11 százalék lesz, de a forintárfolyam és az olajár alakulása miatt nem zárható ki, hogy ennél szigorúbb politikát kell alkalmaznia a jegybanknak. Azt, hogy mennyire kiszámíthatatlan a mostani környezet, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elemző szerint kedvezőtlen esetben az is megtörténhet, hogy az alapkamatot csak 12 százalékig lehet csökkenteni, míg kedvezőbb esetben 10,5 százalék sem elképzelhetetlen. 

– A jegybank tehát vélhetően hangsúlyozni fogja az adatvezérelt üzemmódra történő átállást, és különösen is figyeli az infláció, valamint az árfolyam alakulását – vélekedett Regős Gábor. A közgazdász jelezte azt is, hogy meglátása szerint a forint tovább tud erősödni és a 380 és 385 között sávban stabilizálódhat.

Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank épülete (Fotó: Kurucz Árpád)