A kormány december végéig meghosszabbítja a kötelező akciózást

– A családok védelme és a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében a kormány folyamatosan harcol a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók káros hatásai ellen. Ezért minden olyan tisztességtelen magatartással szemben fellép, amely kihasználja a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetet – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

A tárca jelezte: egyes intézményi befektetők saját javukra fordították a szankciós infláció miatt kialakult magasabb hozamokat, olyan jövedelmet elérve, amely a jelenlegi piaci helyzetben nem indokolt, ugyanis kockázatmentesen realizálták akár a korábbi 18 százalékos jegybanki irányadó kamatot. A folyamatnak a kormány határozottan gátat szabott, döntése értelmében 2022. november 22-től egyes intézményi befektetők, pénztárak, lakás-takarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok és a legalább húszmillió forintot elhelyező lakossági ügyfelek a kereskedelmi bankoknál elhelyezett látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétjeik után nem kaphatnak magasabb kamatot a három hónapos diszkontkincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékénél. 

Az aránytalan gazdagodás további elkerülése miatt a kormány ezt a határidőt először 2023. június 30-ig, ezt követően 2023. szeptember 30-ig, mostani döntésével pedig 2023. december 31-ig meghosszabbította. 

A lépés hozzájárul a hitelezés és állampapír-forgalmazás zavartalanabb működéséhez, a források gazdaságba történő átirányításához, ezzel segítve a növekedés helyreállítását, a munkahelyek megvédését.

Emellett a kormány arról is döntött, hogy 2023. december 31-ig továbbra is megtiltja a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházását, így a meghatározott pénzügyi szervezetek, valamint húszmillió forint összeget meghaladóan természetes személyek továbbra sem vásárolhatnak az Európai Unió tagállamának jegybankja által kibocsátott, forint devizanemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt.

– A szankciós infláció letörése érdekében 2023. június 1-jétől a kormány bevezette a kötelező akciózást, majd annak mértékét augusztustól másfélszeresére emelte. Mindezzel párhuzamosan jelentősen bővítette a kötelező akciózásra kijelölt termékek körét – emlékeztetett a minisztérium. 

A kötelező akciózás mértéke húsz termékcsoport esetében – az akciózást megelőző harminc napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – legalább 15 százalékra emelkedett, másrészt a kötelező akciózási szabályok immáron kiterjedtek a korábbi nyolc árstopos termékfajtára is úgy, hogy heti rendszerességgel legalább két termékfajtában kell valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kínálni. Mindemellett a kötelező akciózásban érintett üzletekben a korábban árstoppos termékfajták ára átmenetileg nem lehet magasabb, mint a beszerzési ár.

Tekintettel arra, hogy az állam a kötelező akciózással, valamint a július 1-jétől működő online árfigyelő rendszerrel elérte, hogy kíméletlen árverseny alakuljon ki a kiskereskedelemben, a kormány a kötelező akciózás 2023. december 31-ig történő meghosszabbításáról döntött. 

A várakozás szerint az intézkedés hozzájárul, hogy a szankciós élelmiszer-infláció, amelyet a célzott intézkedések már eddig is a felére csökkentettek, még tovább zuhanjon, ezzel is segítve az infláció év végére egy számjegyűre történő leszorítását. Továbbá a kötelező akciózás is része annak az intézkedéscsomagnak, amellyel a kormány a családok és a gazdaság megvédése érdekében fellép az árspekuláns multik indokolatlan áremeléseivel szemben.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon)