14 százalékra csökkentették az egynapos betéti kamatszintet. A várakozásoknak megfelelően az alapkamat 13 százalékon maradt, az overnight fedezett hitel kamatát 17,5 százalékról 16,5 százalékra vágta a Magyar Nemzeti Bank. Az effektív kamatszint a következő, szeptember 26-án esedékes kamatdöntő ülésen érhet össze az alapkamattal 13 százalékon.
Fotó: Lakatos Péter
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a döntés kapcsán online háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott,
ezzel a monetáris politika egy új szakaszba ér.
Leszögezte, nem dőlhetünk hátra, továbbra is az első számú közellenség az infláció, a GDP növekedését pedig az infláció csökkentéséve lehet elindítani. Megjegyezte, mindehhez olyan bérmegállapodásra is lesz szükség, ami biztosítja az infláció csökkenését.
Virág jelezte, hogy a belső méréseik alapján az élelmiszereknél tovább csökkent az infláció augusztusban. Arra is van kilátás, hogy év végére éves alapon a régiós szintre mérséklődik a pénzromlás üteme.
A nagyon magas infláció a belső keresletben, így a fogyasztásban és a beruházásokban is visszahúzó hatású volt , a harmadik negyedévben viszont látszódnak a javulás jelei, ha néhány húzóágazat teljesítménye is beérkezik, „jó eséllyel egy fokozatos GDP javulás következhet be”.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza a jegybank döntését úgy kommentálta, a jegybank a várakozásoknak megfelelő döntést hozott: az alapkamat nem változott, míg a kamatfolyosó teteje 100 bázisponttal csökkent, ami már előrevetíti az egynapos betéti eszköz kamatának azonos mértékű csökkenését is. A döntés a korábbi kommunikáció és a makrogazdasági folyamatok alapján várható volt. Az infláció mérséklődése és a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása lehetővé tette az extrém magas, 18 százalékos effektív kamat fokozatos csökkentését.
Várakozásaink szerint szeptemberben a jegybank ismét 100 bázisponttal mérsékli az egynapos betéti eszköz kamatát, amely így már megegyezik majd az alapkamattal.
A mai ülés kapcsán tehát nem a konkrét döntés jelentette a legnagyobb izgalmat, hanem hogy mond-e valamit arról a jegybank, hogy mi várható szeptember után: folytatódik-e a lazítás, és ha igen, milyen ütemben. Valamilyen ütemű lazítást lehetővé tesznek a várhatóan továbbra is folytatódó dezinflációs folyamatok, azonban a forint sérülékenysége és a nemzetközi környezet óvatosságra int: a régiós jegybankok még nem kezdtek lazítani, és a Fednél is inkább még a szigorítás van napirenden. Ez azt jelenti, hogy a lazítás csökkenti a hozamkülönbözetet, ez pedig a forintot gyengíthetné, azaz ellentétes lenne a jegybank inflációs céljával. Az energiaárak elmúlt időszaki volatilitása, illetve a kínai gazdaság problémái szintén óvatosságra intenek.
Regős Gábor kiemelte, a jegybank vezetése a szolgáltatások inflációjára, másrészt pedig a munkaerőpiac helyzetére hívta fel a figyelmet, amely a béremelkedésen keresztül gyorsíthatja az inflációt. A jegybanki vezetés azt is hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés elindításához az infláció letörésére van szükség. Ez hordozhat olyan üzenetet, hogy az infláció letörése és így a forintárfolyam erősítése szükséges, ez tehát megelőzheti a hitelezés beindítását, mint kamatcsökkentési szempontot.
Ugyanakkor ami konkrétum elhangzott, az a szigorú kondíciók fenntartása.
Borítókép: Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke (Fotó: Kurucz Árpád)
