Bővülés fegyelmezett gazdálkodással

Úgy kell visszaállítani a gazdaságot a növekedési pályára, hogy közben a pénzügyi egyensúly is erősödjön. Az Orbán-kormány az elmúlt tizenhárom évben döntően fegyelmezetten gazdálkodott, nem véletlenül jutott ki az ország az uniós túlzottdeficit-eljárás alól.

Két fontos gazdasági célt jelölt meg a kormány. Az egyik az idei évre szól, ez nem más, mint az infláció letörése. A másik a gazdasági növekedés helyreállítása, amely a következő esztendő nagy feladata. Lapunk is beszámolt azokról az elemzésekről, amelyek szerint mindkét cél teljesíthető. Az infláció még az év vége előtt egy számjegyűre olvad, a növekedési pálya pedig 2024-ben elérhető. Ezek mellett azonban van még egy igazán fontos cél: ez a pénzügyi egyensúly erősítése.

A Pénzügyminisztérium a hónap elején jelentette be, hogy a jelentősen megnövekedett kiadásokra tekintettel a kormány 5,2 százalékra módosítja az idei GDP-arányos hiánycélt. A szám 3,9 százalékról nőtt meg, de még így is egy százalékpontos javulást jelent a tavalyi hiányhoz képest. A tárca jelezte azt is, hogy az elhúzódó orosz–ukrán háború és a nyomában járó brüsszeli szankciós politika kedvezőtlen világgazdasági környezetet és energiaválságot eredményezett. Ez megterheli a költségvetést. 

Lényegében élesedtek azok a kockázatok, amelyekre korábban a Költségvetési Tanács is figyelmeztetett. A bevételi oldalon elmaradtak a várt összegek, a kiadási oldalon meg az előzetesen kalkuláltnál nagyobb tételeket kellett kifizetni.

Az Orbán-kormány 2010 óta jellemzően fegyelmezett pénzügyi politikát folytatott, ezt bizonyítja, hogy a korábbi költségvetési konszolidáció eredményeként a hiány 2012-től 2019-ig a GDP három százaléka alatt volt. Az adósságráta a 2011. évi 80,4 százalékról 2019 végére 65,5 százalékra süllyedt. Így jutott ki Magyarország az unió túlzottdeficit-eljárása alól. A kedvező folyamatot a koronavírus-járvány akasztotta meg, de nem csak nálunk. Ezzel összefüggésben az Európai Bizottság 2020 márciusában felfüggesztette a maastrichti kritériumok érvényesítését, köztük a hiányra szóló háromszázalékos korlátot. (Ezt az engedményt a bizottság 2024-re nem tervezi kitolni.) A magyar kormány annak idején élt az unió rugalmas hozzáállásával, mert azt tartotta szem előtt, hogy ne legyen pénzügyi akadálya a megfelelő egészségügyi ellátásnak és a munkahelyek megtartásának sem. Több gazdaságélénkítési program is elindult, amelynek eredményeként az ország viszonylag gyorsan talpra állt. Felpörgött a növekedés, majd jött az energiaválság és az orosz–ukrán háború.

Varga Mihály pénzügyminiszter az elmúlt időszakban rendre hangsúlyozta, hogy a nehezebb körülmények ellenére a kormány a következő években is folytatja hiány- és adósságcsökkentő politikáját. Úgy, hogy az állam továbbra is biztosítja a családok támogatását, a rezsivédelem fenntartását és a nyugdíjak értékének megőrzését. A tárcavezető többször megerősítette, hogy ragaszkodnak a jövő évre tervezett 2,9 százalékos hiányszint teljesítéséhez is. Az államadósság csökkentése is folytatódik, az idén a tervek szerint a bruttó hazai termék 69,8 százaléka lesz a mutató, szemben a múlt évi 73,9 százalékkal.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány emlékeztetett arra, hogy mit is mondott a Világgazdaság minapi konferenciáján a gazdaságfejlesztési miniszter. Nagy Márton a többi között arról beszélt, hogy az egyensúly és a növekedés elérése nem egymást követően elérendő cél, hanem egyszerre is megvalósítható. 

Jelezte: mivel a magyar költségvetés a fogyasztást terhelő adókra épül, a reálkeresetek növekedési pályára állításával ismét megindul a lakossági fogyasztás, a magasabb adóbevételek pedig helyreállítják a költségvetés egyenlegét. 

Azóta a Fitch Ratings is reagált a fejleményekre. A hitelminősítő szerint az idei deficitcél kihívást jelent a három százalék alatti hiány elérése szempontjából, de a következő két évben így is csökkenésnek indul a mutató, és az időszak végére ismét három százalék alatt lesz a hiány. A kormány a jövő évi költségvetési törvényben is rögzítette, hogy vissza kell térni a pandémiát megelőző hiány- és adósságcsökkentő, valamint gazdasági növekedési pályára.

Borítókép: A reálkeresetek növekedési pályára állításával ismét megindul a lakossági fogyasztás, a magasabb adóbevételek pedig segítik helyreállítani a költségvetés egyenlegét (Fotó: Shutterstock)