A vártnál is jobban lassult az infláció decemberben

Az üzemanyagok árváltozásának is köszönhetően sokkal jobban mérséklődött az inflációs dinamika decemberben, mint amire elemzők előzetesen számítottak. Éves szinten tavaly azonban átlagosan 17,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző évhez képest.

20211201 szentes coop elelmiszerbolt vasarlas illusztracio havra Fotó: Havran Zoltán

Bőven sikerült túlszárnyalni az év végére várt egy számjegyű inflációt: decemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, novemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggel.

Mivel a Világgazdaság által megkérdezett elemzők hatszázalékos inflációval és 0,1 százalékos havi drágulással számoltak előzetesen, így a mai adat kellemes meglepetés, főleg azok után, hogy pár hónappal korábban az év végi egy számjegyű inflációt sokan nem tartották biztosnak – írja a Világgazdaság.

Az elmúlt időszakban jól láthatóan erősödött a dezinfláció a magyar gazdaságban, már a nyáron látható volt, hogy a havi bázisú maginflációs mutató a korábbi alacsony inflációs közeget idézi, ami megerősítette, hogy fokozatosan csökken az árnyomás. 

A mostani adat egyértelműen az üzemanyagok árcsökkenésének tudható be, pont egy évvel korábban vezette ki a kormány az árstopot, ami magasabb bázist eredményezett, másrészről novemberhez képest is olcsóbb lett a benzin és a gázolaj ára. 

Bár az elmúlt hónapokban az infláció folyamatosan mérséklődött, az év eleji 25,7 százalékos csúcs túl magasnak bizonyult ahhoz, hogy az egész éves adat alacsonyabban legyen.

2023-ban az előző évhez képest átlagosan 17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Utoljára 1997-ben mért ilyen magas éves inflációt a KSH, akkor 18,3 százalékos volt a pénzromlás mértéke.

Így két év alatt, 2022 és 2023-ban az infláció Magyarországon összesen 32,1 százalékos volt.

Decemberben az az élelmiszerek ára 4,8 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább 

• a cukoré (42,1 százalék), a csokoládé és a kakaóé (17,2 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (16,1 százalék), valamint a kávéé (14,1 százalék). A termékcsoporton belül a tojás ára 18,1, a liszté 17,8, a sajté 15,5, a vaj és vajkrémé 14,5, a száraztésztáé 11,0, a tejé 10,3 százalékkal csökkent.

A háztartási energia 13,9 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 29,6, az elektromos energiáért 3,5 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 0,6, a palackos gázért 0,4 százalékkal többet kellett fizetni. 

A szolgáltatások 12,4 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, a gépkocsikölcsönzés, a parkolás 20,5, a járműjavítás és -karbantartás 13,3, az üdülési szolgáltatás, illetve a sport- és múzeumi belépők egyaránt 12 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került. 

A szeszes italok, dohányáruk ára 10,3, ezen belül a szeszes italoké 10,8 százalékkal nőtt. Az állateledelek ára 22,6, a mosó- és tisztítószereké 13,5, a gyógyszer, gyógyárué 7,9, a testápolási cikkeké 6,7 százalékkal magasabb lett. 

A tartós fogyasztási cikkekért egy százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 10,3 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútorok ára hét, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,8, a szobabútoroké 3,2, az új személygépkocsiké 2,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 4,2 százalékkal csökkent.

Az előző hónaphoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. 

Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a cukor 4,1, a liszt 2,3, a baromfihús 1,7, a margarin 1,3, a sajt 1,1 százalékkal kevesebbe, míg a friss zöldség 11,1, a tej egy, a vaj és vajkrém 0,8 százalékkal többe került. A háztartási energiáért 1,1, ezen belül a vezetékes gázért 2,8 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 0,3 százalékkal többet kellett fizetni. Az üzemanyagok ára öt százalékkal csökkent. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)