Energiaigény-növekedéssel járhat egy szélsőséges éghajlatváltozás

Nem zárható ki, de teljesen biztosra sem vehető a kulcsfontosságú óceáni áramlatok rövid időn belüli összeomlása. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a kulcs az előre felkészülésben és a megfelelő forgatókönyvekben rejlik. Egy esetleges hirtelen változás ugyanis a hűtési és a fűtési igényeinket is jelentősen növelné.

2024. 02. 23. 5:40
null
Berga, 2024. január 31. 2024. január 23-i drónfelvétel a mindössze 21 százalékos kihasználtságú La Baells víztározóról a katalán fõvárostól, Barcelonától mintegy 110 kilométerre, északra fekvõ Berga település közelében. A Spanyolországban több mint két éve tartó aszály egyik legsúlyosabban érintett régiója Katalónia, amelynek a Baleár-tenger menti partvidékén levõ tározók édesvíztartaléka a tárolókapacitásuk 16 százalékát sem éri el. Ez az arány kevesebb, mint a fele a jelenlegi országos átlagnak. Az elhúzódó csapadékhiány miatt a hatóságok várhatóan a lakossági, mezõgazdasági és ipari vízfogyasztás hatályos korlátozásának további szigorítására kényszerülnek az autonóm régióban. MTI/AP/Emilio Morenatti Fotó: Emilio Morenatti
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A klímaváltozás miatt egyre több időjárási szélsőséggel találkozunk, egy friss tanulmány szerint ráadásul az éghajlatunkat is alakító kulcsfontosságú óceáni áramlatok összeomlása akár rövid időn belül, az évszázad végéig bekövetkezhet. Egy ilyen forgatókönyv valószínűsége tág határok között, 25–95 százalék között mozog – mondta el lapunk megkeresésére Kovács Erik klimatológus, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

Melegebb nyarak és hidegebb telek várhatnak ránk egy kedvezőtlen forgatókönyv esetén, azonban több dologra is fel lehet készülni
(Fotó: Pexels)

Kifejtette: az atlanti-óceáni meridionális áramlási rendszer (AMOC) többször is gyengült, összeomlott, majd újra megerősödött az idők során. Az elmúlt 800 ezer évben a matematikai–fizikai alapú tenger- és klímaszimulációk legalább négy összeomlást mutattak ki, melyek átmeneti erőteljes változásokat eredményeztek Észak-Amerika és Európa éghajlatában. 

Kovács Erik rámutatott, a jelenkori globális felmelegedés egyre intenzívebbé vált az 1980-as évtized óta, és az éghajlati rendszer mára elért egy olyan fizikai átbillenési pontot, ahonnan csak nagyon hosszú távon fordítható vissza. Beszélt arról is, hogy az 1950-es évek óta 15 százalékkal lassult az AMOC és a legújabb modellszimulációk szerint a globális felmelegedésből kifolyólag a már említett 25–95 százalékkal gyengülhet 2100-ra. Fontos megjegyezni ugyanakkor szerinte, hogy jelenleg csak 2004-től van pontos, kiterjedt mérési adatunk, azaz nagyon rövid ez az eltelt időintervallum ahhoz, hogy biztosat lehessen mondani. Nagyon sok kutatásra lesz tehát szükség a fizikusok, geológusok, meteorológusok részéről. 

Amennyiben viszont az AMOC összeomlása bekövetkezne, az Európában évtizedenként 3-5 Celsius-fokos hőmérséklet-csökkenést, és a mostani csapadékellátottság drasztikus apadását eredményezné. Ennek pedig a mezőgazdaság is kárát látná, jelentősen csökkenhet ugyanis a szántóterületek termőképessége. A csökkenésnek az elsődleges okozója a nagyobb szárazság és másodsorban a hidegebb telek. 

A kutató kiemelte, a csökkenő csapadékellátottság és a száraz, forró időjárás miatt nyaranként 40-45 Celsius-fokos hőséget mérnénk, a telek pedig az óceánok fűtő hatásának mérséklődése miatt a mainál 15-20 fokkal is hidegebbek lennének. Ez természetesen hatással lenne az energiafelhasználásra, különösen a hűtési és fűtési igényre. Kovács Erik elmondta: a jelenlegi tendencia szerint a hűtési napok száma és fokmennyisége növekszik, míg a fűtési napoké csökken – vagyis kevesebbet kell fűteni –, ez a tendencia változna meg jelentősen, ugyanis az 1991–2020-as klímaátlaghoz viszonyítva egy-egy extrém hideg téli szezonban akár 35-40 százalékkal magasabb lehetne az energiafogyasztás. 

Másfelől pedig nemcsak a klímatelepítések miatt növekedne a villamosenergia-igény, hanem a forró nyarak és szárazság miatt apadnának a folyóink, az erőművek hűtése jóval költségesebb lenne, illetve az ipar és a mezőgazdaság is több energiát igényelne, például az öntözés miatt – magyarázta Kovács Erik. Hangsúlyozta egyúttal, hogy Magyarország energiaellátása továbbra is megoldott lenne, de biztos, hogy plusz energiaforrásokra lenne szükség, különösen földgázból. Szerencsére hazánk energiaellátása így sem lenne veszélyben, de a kormánynak ezzel a forgatókönyvvel is számolnia kell közép- és hosszú távon. Közel biztos ugyanis, hogy az ipari és a lakossági energiaigény mind nyáron, mind pedig télen egyaránt növekedne. A kutató végezetül úgy fogalmazott: egy esetleges AMOC-összeomlástól nem félni kell, hanem előre felkészülni rá cselekvési és adaptációs forgatókönyvekkel. Mindez pedig nem teljesen előzmény nélküli, hiszen a klímaváltozás miatt így is gyakoribbak az időjárási szélsőségek.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/AP/Emilio Morenatti)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.