A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0
HUNMagyarország
19:00KézilabdaMagyarország-Franciaország

Szükség lesz harmadik atomerőműre, de nem Paks lehet a helyszín

Mindenképpen szükség lehet harmadik atomerőműre Magyarországon, ami kis méretű reaktor lehet. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint két gyártó neve merült fel, ám abból csak egyik rendelkezik működő és készülő referenciával. A reaktort olyan helyszínre telepíthetik, ahol villamosenergia- és hőigény is felmerül.

2024. 02. 16. 5:35
Borítókép: A Rivnei Atomerőmű Ukrajnában (Fotó: AFP/Roman Pilipey)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A folyamatosan, évről évre növekvő energiaigény miatt Magyarország néhány év múlva elkötelezheti magát egy vagy több kis, moduláris atomreaktor vásárlása mellett. Mindenképp szükség lehet tehát „Paks III”-ra – derült ki Lantos Csaba energiaügyi miniszter szavaiból, aki a Világgazdaságnak azt is elmondta, leghamarabb 2029–2030-ban kerülhet terítékre egy vagy több kis moduláris atomreaktor beszerzése. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) besorolása szerint az SMR-ek, azaz a kis méretű moduláris reaktorok teljesítménye 10 és 300 megawatt közötti.

Rosztatom úszó atomerőmű, Pevek
A Roszatomnak van referenciája, az SMR technológiás úszó atomerőmű már áramot termel, használatban van, a szárazföldi is épül
Fotó: Roszatom/AFP

Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő lapunk megkeresésére elmondta, bármely nukleáris beruházás esetében a nukleáris biztonság szavatolásának abszolút elsőbbséget kell élveznie. Éppen ezért Magyarországnak a jövőbeli SMR technológia építésével kapcsolatos döntés meghozatalakor olyan szállítót kell majd választania, amely az adott típusú technológia fejlesztésében, gyártásában, építésében és üzemeltetésében meggyőző szakmai referenciákkal rendelkezik. Ezt azért nagyon fontos, mert egyes nyugati szállítók úgy kötnek ma szerződéseket ilyen típusú reaktorok építésére, hogy a legtöbb esetben még csak a polcról levett korábbi tervek „leporolásánál” tartanak.

Két gyártó, illetve gyártmány jöhet szóba a szakértő szerint. Az egyik az argentin prototípus CAREM-25, mint egy lehetséges SMR technológia. Hárfás Zsolt ismertette, ezt a fejlesztést 1984-ben jelentették be, az első betont 2014-ben öntötték ki és a tervek szerint 2017-re készült volna el, de elmúlt években a beruházás különböző okok miatt többször szünetelt. Jelenleg az a terv, hogy talán 2027-ben már elérheti az első kritikusságot, bár tavaly még mindig a betonozásnál tartottak. Noha ezek a határidők így elsőre nem tűnnek távolinak, a szakértő szerint ebben a formában ez mégsem alternatíva.

A potenciális gyártó pedig a Roszatom lehet, mivel a vállalatnak már van megfelelő technológiája. Ráadásul csak olyan terméket hajlandó exportálni, amelyet előzőleg belföldön kipróbáltak és megbízhatónak bizonyult – húzta alá Hárfás Zsolt. Hozzátette, egy úszó atomerőmű már most is működik Oroszország távol-keleti részén 70 MW villamos teljesítménnyel, azaz a Roszatomnak már van referenciája.

A Roszatom korábban bejelentette, hogy megkapta a szükséges létesítési engedélyt Oroszország – és egyben a világ – első szárazföldi SMR-alapú atomerőművének megépítésére, amely 2028-ra készülhet el. Az atomerőmű „lelke” az új fejlesztésű 3+ generációs, RITM-200 típusú reaktor lesz. Tavaly decemberben a vállalat megkezdte a berendezések a gyártását az első szárazföldi SMR számára. Ilyen moduláris reaktortechnológiát a nyugati gyártók még nem tudnak felmutatni, hiszen az utóbbi évtizedekben ezek valós fejlesztésére nemigen áldoztak időt és pénzt – jegyezte meg a szakértő.

Az orosz gyártó a meglévő úszó és a készülő szárazföldi erőmű birtokában az SMR technológiás erőműveket már rövid távon is ajánlja minden olyan ország számára, ahol az adott villamosenergia-rendszernek szüksége van kisebb teljesítményű atomerőművekre – emelte ki Hárfás Zsolt.

A magyarországi helyszínválasztásról azt mondta, olyan területeken lehet kiváló lehetőség ez a technológia, ahol nagyobb villamosenergia- illetve hőigény merül fel, a helyszínválasztás pedig már nem Paksra esne.

Hárfás Zsolt felhívta a figyelmet: a kis moduláris egységek előnye, hogy kisebb a beruházási költségigényük és rövidebb az építési idejük. Ugyanakkor ha sok kis moduláris egységből kell nagyobb teljesítményt rendszerbe állítani, akkor egyértelmű, hogy már drágábbak, mint ha egy nagy egységet építettek volna. Összevetésül: a készülő szárazföldi SMR technológiás erőmű kétszáz megawattos, míg az új paksi blokkok egyenként ezerkétszáz megawattos teljesítményűek. Arról nem is beszélve, hogy minél nagyobb egy atomerőművi egység, annál olcsóbb az egy megawattórára jutó termelési költség – magyarázta a szakértő.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP/Roman Pilipey)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.