A folyamatosan, évről évre növekvő energiaigény miatt Magyarország néhány év múlva elkötelezheti magát egy vagy több kis, moduláris atomreaktor vásárlása mellett. Mindenképp szükség lehet tehát „Paks III”-ra – derült ki Lantos Csaba energiaügyi miniszter szavaiból, aki a Világgazdaságnak azt is elmondta, leghamarabb 2029–2030-ban kerülhet terítékre egy vagy több kis moduláris atomreaktor beszerzése. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) besorolása szerint az SMR-ek, azaz a kis méretű moduláris reaktorok teljesítménye 10 és 300 megawatt közötti.

Fotó: Roszatom/AFP
Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő lapunk megkeresésére elmondta, bármely nukleáris beruházás esetében a nukleáris biztonság szavatolásának abszolút elsőbbséget kell élveznie. Éppen ezért Magyarországnak a jövőbeli SMR technológia építésével kapcsolatos döntés meghozatalakor olyan szállítót kell majd választania, amely az adott típusú technológia fejlesztésében, gyártásában, építésében és üzemeltetésében meggyőző szakmai referenciákkal rendelkezik. Ezt azért nagyon fontos, mert egyes nyugati szállítók úgy kötnek ma szerződéseket ilyen típusú reaktorok építésére, hogy a legtöbb esetben még csak a polcról levett korábbi tervek „leporolásánál” tartanak.
Két gyártó, illetve gyártmány jöhet szóba a szakértő szerint. Az egyik az argentin prototípus CAREM-25, mint egy lehetséges SMR technológia. Hárfás Zsolt ismertette, ezt a fejlesztést 1984-ben jelentették be, az első betont 2014-ben öntötték ki és a tervek szerint 2017-re készült volna el, de elmúlt években a beruházás különböző okok miatt többször szünetelt. Jelenleg az a terv, hogy talán 2027-ben már elérheti az első kritikusságot, bár tavaly még mindig a betonozásnál tartottak. Noha ezek a határidők így elsőre nem tűnnek távolinak, a szakértő szerint ebben a formában ez mégsem alternatíva.
A potenciális gyártó pedig a Roszatom lehet, mivel a vállalatnak már van megfelelő technológiája. Ráadásul csak olyan terméket hajlandó exportálni, amelyet előzőleg belföldön kipróbáltak és megbízhatónak bizonyult – húzta alá Hárfás Zsolt. Hozzátette, egy úszó atomerőmű már most is működik Oroszország távol-keleti részén 70 MW villamos teljesítménnyel, azaz a Roszatomnak már van referenciája.