Kár riogatni, nincs új költségelem a paksi bővítésben

A paksi beruházásnak eredetileg is része az a csúcshűtő berendezés, amely egyes állítások szerint új elemként került bele a projektbe. A lapunknak nyilatkozó szakértő elmondta: túl azon, hogy a csúcshűtő berendezés nem új költségelem, az extrém nyári hőhullámok idején is biztosítható lesz a Paks II atomerőmű folyamatos termelése a környezet és a folyó védelme mellett.

2024. 01. 09. 4:46
Paksi atomerőmű, MVM, PAKS, energia
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Paks II Atomerőműhöz tervezett csúcshűtő berendezésekről egyes ellenzéki politikusok és médiumok azt állították, mintha most derült volna ki, hogy szükség van rájuk, így új költségelemeket jelentenek. Ezzel szemben azonban a valóság mást mutat. 

– A csúcshűtő berendezés megépítéséről már évek óta szó van, erről az erőmű is több alkalommal tájékoztatott – mondta lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Kiemelte: a berendezések nem jelentenek új költségelemet, ráadásul egyes állításokkal szemben nem is hűtőtornyokról van szó. Azoktól ugyanis költséghatékonyabb, korszerűbb módon valósul meg a Dunába engedett víz visszahűtése. A szakértő jelezte azt is, hogy a tapasztalatok alapján a Roszatom minden esetben maximálisan figyelembe veszi a megrendelő igényeit és a helyi sajátosságokat. 

Nincs ez másképpen a Paks II Atomerőmű esetében sem, hiszen a két új blokk folyamatos, hosszú távú üzemeltetése és a környezetet védelme egyaránt kiemelt jelentőségű.

Az orosz tervezők a magyar megrendelő részletes előírásai, a környezetvédelmi követelmények, az elemzések, az éghajlatváltozási előrejelzések, a hőmérsékleti és hidrogeológiai adatok birtokában több évtizedre előre gondolkodtak. Azzal is számoltak, hogy Pakson a legforróbb nyári napokon a Duna alacsony vízállása, illetve vízhozama közepette se legyen szükség – a folyóba visszavezetett hűtővízre vonatkozó hőmérsékleti korlátozások miatt – az új, 3+ generációs, orosz VVER–1200 típusú blokkok visszaterhelésére. Azaz: ne kelljen a teljesítményüket csökkenteni. Az új atomerőmű hűtővizét a Dunába visszavezető melegvíz-csatorna mellé ezért tervezték be a kiegészítő csúcshűtő berendezést. Ez a szerkezet a vizet hűtőcellák segítségével hűti le azelőtt, mielőtt visszaengednék a Dunába. Így az semmiképpen se melegítheti a határérték fölé a Duna vizét. A folyó vízének technológiai felhasználását nagyon szigorú előírások szabályozzák az élővilág és a környezet védelme érdekében. 

A fentieken túl Hárfás Zsolt lapunknak beszélt arról is, hogy a csúcshűtők csak időszakosan és csak a nyári hónapokban fognak üzemelni. Akkor, ha a Duna tartósan magas vízhőmérséklete ezt megkívánja. Az orosz műszaki megoldás egyébként úgy képes a hűtővíz hőmérsékletét csökkenteni, hogy intenzív párologtatással a hő 75-80 százalékát a levegőbe juttatja. A csökkent hőmérsékletű hűtővíz a folyó vizével elkeveredik, és nem lépi majd át az előírt határértéket, ezért nem kell az új blokkokat visszaterhelni. 

– A Paks II Atomerőmű megépítésére fix áras szerződést kötött az orosz és a magyar fél, ezért ennek részét képezik a környezetvédelmi előírások szempontjainak megfelelő berendezések, köztük a már említett csúcshűtő is – erősítette meg a szakértő. Hárfás Zsolt hangsúlyozta azt is, hogy az ismertetett megoldásnak köszönhetően a klímaváltozás miatt bekövetkező extrém nyári hőhullámok idején is biztosítható lesz a létesítmény folyamatos termelése a környezet, így a folyó védelme mellett is.  

Oroszország nyomában

A brit kormány a minap bejelentette, hogy háromszázmillió font (348 millió euró) értékű beruházással programot indít az atomreaktorok következő generációjához szükséges üzemanyag előállítására. A távirati iroda ismertetése szerint olyan anyagról van szó, amelynek alapja a jó minőségű, alacsony dúsítású urán. Ilyet jelenleg csak Oroszország állít elő kereskedelmi forgalomban, Nagy-Britannia az első nyugat-európai gyártó lehet. Az első, Anglia északnyugati részén található gyártóüzem a tervek szerint a 2030-as évek elején kezdi meg működését. A beruházás része a brit kormány azon tervének, hogy 2050-ig akár 24 gigawatt villamos energiát is termeljen atomenergiából, ami az ország szükségletének egynegyedét teszi ki. Az Egyesült Királyság célja, hogy 2030-ra 95 százalékban alacsony szén-dioxid-kibocsátással termeljen villamos energiát, és 2035-re teljesen szén-dioxid-mentes hálózatot építsen ki.

Borítókép: Kiemelt figyelmet fordítanak a környezet védelmére a jelenleg működő atomerőmű esetében is (Fotó: Kurucz Árpád)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.