Európában atomreneszánsz kezdődött, ám Németország magára maradt

Több évtized kihagyás után az Egyesült Államokban új erőművi blokk kezdte meg működését, de Európában is elkezdődött az atomreneszánsz. A Paks II referenciájául szolgáló VVER–1200-as típusú blokkokból már hat működik világszerte. Dubajban a nemzetközi klímacsúcson az Egyesült Államok és Franciaország vezetésével létrejött egy nemzetközi atomkoalíció. Összegeztük az évet.

2023. 12. 25. 6:10
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A globális atomipar jövője szempontjából 2023-ban is számos fontos esemény történt – tekintett vissza az évre Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Jelezte: több egység idén kezdte meg a kereskedelmi üzemét. Évtizedek kihagyása után az Egyesült Államokban is üzembe lépett egy új blokk,  a Vogtle–3 egység. Elindult a belarusz atomerőmű második VVER–1200 típusú berendezése is, amely már a hatodik, a Paks II Atomerőmű új blokkjaihoz hasonló, kereskedelmi üzemben termelő egység. 

Úgy fogalmazhatunk, hogy Európában elkezdődött az atomreneszánsz. Így például az eredeti 2009-es határidőt ugyan jócskán túllépve, de az idei évben sikerült kereskedelmi üzembe állítani a francia gyártmányú finnországi Olkiluoto atomerőmű 3. egységet, és az év elején szlovák Mohi–3 blokkot is hálózatra kapcsolták. Svédország a korábbi atomellenes álláspontját feladva számos új blokk építését tervezi, illetve üzemidő-hosszabbításokat is tervbe vettek. Törökország a jelenleg orosz technológiával épülő Akkuyu atomerőmű négy blokkja mellett újabb atomerőművet kíván építtetni a Roszatom közreműködésével. 

– Itthon a klíma- és energiapolitikai célok, valamint a nemzeti érdekek elérése érdekében fontos mérföldkő volt, hogy a nemzetközi együttműködésben a legmodernebb 3+ generációs, VVER–1200 típusú egységekkel megvalósuló Paks II beruházás a tényleges építési szakaszba lépett. A telephelyen a terveknek megfelelően haladnak a munkálatok, az első beton öntése jövőre várható. Oroszországban közben már folyik a nagyberendezések gyártása – ismertette Hárfás Zsolt. Szintén idei bejelentés és nemzetstratégiai cél, hogy a jelenleg üzemelő Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítást kíván megvalósítani, amely révén a paksi blokkok akár 2052-57- ig üzemelhetnek. 

A nukleáris reneszánszt támasztja alá az is, hogy globálisan jelenleg 58 új atomerőművi blokk épül mintegy hatvanezer megawatt (MW) villamos teljesítménnyel. A jövőben pedig több mint 430-450 új blokk építésével számolnak a világ 34 országában. 

Szakmai világszenzáció is akadt az idén. Oroszországban a belojarszki atomerőmű BN–800 típusú gyorsneutronos reaktora kizárólag kevert, urán–plutónium, MOX-üzemanyagot használ, amely az elmúlt egy évben jól vizsgázott.  

– Ez azért fontos hír, mert nagyságrenddel segít megnövelni a jelenleg csak néhány száz évre elegendő földi uránkészlet rendelkezésre állását, nem mellesleg pedig hozzájárul a világszerte felhalmozott hatalmas mennyiségű kiégett üzemanyag újrahasznosításához – húzta alá Hárfás Zsolt. Ráadásul a nukleáris üzemanyagciklus- zárásnak nevezett folyamat nyomán a végső elhelyezésre kerülő sugárzó hulladék mennyiségének jelentős csökkentése várható. Visszaesik tehát a környezetterhelés és előtérbe kerül az újrahasznosítás, mindez pedig egyidejűleg.

Az atomellenes zöldlobbi visszaszorulóban van. Németország magára maradt a klíma- és energiapolitikájával, amelynek már most is súlyos következményei vannak. A három utolsó német atomerőművi egység áprilisi leállítása óta Németország masszívan importra szorul úgy, hogy korábban exportőr volt. 

Az irodalmi doktorátussal rendelkező Robert Habeck gazdasági miniszter pedig azt jelezte, hogy a szénerőművekre 2030 után is szükségük lesz.

Eközben a világ az atomenergia felé fordul. Az Egyesült Államok és Franciaország vezetésével létrejött egy nemzetközi atomkoalíció. Csaknem két tucat állam tett hitet amellett, hogy csupán a megújulókkal, az atomenergia nélkül, nem lehet a klímacélokat elérni, ezért 2050-ig meg kell háromszorozni a globális nukleáris energiatermelő kapacitásokat. Ehhez a nyilatkozathoz vállalati szinten csatlakozott a Roszatom, követve a Nukleáris Világszövetség (WNA) felhívását, amelyet a világ több mint száz más atomenergetikai cége is támogatott.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.