Az atomenergetika területét is behálózza a politika

Az atomenergetika jövője jelentős mértékben függ az uránpiaci helyzettől. A lapunknak nyilatkozó szakértő úgy látja, ez a terület is átpolitizálódik. Ha Amerika csökkentené vagy megszüntetné az orosz importot, annak ugyancsak Kína lehetne az egyik nyertese. Európának viszont az energiatermelés szempontjából érdeke együttműködni Oroszországgal.

– Új lelőhelyeket nyitni és az infrastruktúrát kiépíteni pedig költséges és időigényes – jegyezte meg Hárfás Zsolt. Ezért van jelentősége az atomenergetikában is megjelenő újrahasznosításnak. A Roszatom például olyan megoldásokat dolgozott ki, amelyek az atomenergetikai ipar tartalékait megnövelik a regenerált uránnak és a kevert plutónium-oxidot tartalmazó üzemanyagnak köszönhetően.

Atomerőmű Finnországban – egész Európa érdeke, hogy legyen orosz üzemanyagimport
Fotó: MTI/EPA/TVO

A kitermelés szempontjából stratégiai jelentőségű Kazahsztán, a globális uránpiacon 43 százalékos részarányával abszolút világelső. Az Egyesült Államok belföldi kitermelése mára lényegében megszűnt, ezért is szorul importra. Az amerikai dúsítotturán-import fele Oroszországból, illetve két szovjet utódállamból – Kazahsztánból és Üzbegisztánból – származik. Ágazati elemzők szerint amennyiben életbe lépne az orosz uránimportra vonatkozó amerikai törvény, az orosz exportőröknek nem származna belőle hátránya, viszont Kína, illetve a „globális Dél”, azaz az atomenergetika fejlesztésében érdekelt országok lehetnének a helyzet nyertesei.

A szakértő hangsúlyozta, létfontosságú, hogy a globális atomenergetikai ipar stratégiai és szakmai kérdésként tekintsen az uránbányászatra, a dúsítási és az üzemanyaggyártási kapacitások bővítésére, miközben támogatja az üzemanyagciklus zárását elősegítő technológiák globális elterjedését. A zárt üzemanyagciklus azt jelenti, hogy a több száz erőművel – köztük gyorsneutronos reaktorokat is alkalmazó rendszerrel – számolva több ezer évig is elég lehet a Földön rendelkezésre álló urán mennyisége.

Borítókép: Nőtt az idén az EU nukleárisfűtőanyag-exportja Oroszországból (Fotó: AFP/Sameer Al-Doumy)