Mennyi időre biztosított az atomerőművek üzemanyag-ellátása?

Új nukleáris reneszánsz részesei vagyunk azáltal, hogy a világ vezető nagyhatalmai az atomerőművi kapacitások megháromszorozására irányuló nyilatkozatot írtak alá. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint az üzemanyag-ellátás hosszú távra megoldott, mivel Oroszország már újrahasznosítást magában foglaló technológián dolgozik.

Forrás: Paks II. Atomerőmű Zrt.

– Egyértelműen látszik, hogy egy új nukleáris reneszánsz részesei vagyunk – jelentette ki lapunknak Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő annak kapcsán, hogy a napokban Dubajban, az Egyesült Államok vezetésével huszonkét ország – köztük Magyarország, Franciaország és Svédország is – közös nyilatkozatot írt alá. Ebben többek között az szerepel, hogy 2050-ig háromszorosára kell növelni a globális atomerőművi kapacitást az atomenergia használatának klímavédelmi, ellátásbiztonsági és egyéb előnyei miatt.

Amíg Németországban bezárták és leépítették, addig világszerte ismét felértékelődtek az atomerőművek 
Fotó: AFP

A szakértő az atomerőművek működtetéséhez szükséges uránellátásról azt mondta, ma a kitermelés részarányát tekintve az első három ország Kazahsztán (43 százalék), Kanada (15 százalék) és Namíbia (11,5 százalék). Az Egyesült Államok szerepe elenyésző az uránbányászat terén, hiszen az elmúlt évtizedben a termelés kevesebb mint huszadára esett vissza, ma teljes mértékben behozatalra szorul. Az amerikai dúsítotturán-import ötven százaléka Oroszországból, illetve két szovjet utódállamból – Kazahsztánból és Üzbegisztánból – származik. Az Európai Uniónak 2017 óta nincs saját urántermelése, de korábbi részesedése is elenyésző volt – tette hozzá a szakértő.

– A Nukleáris Világszövetség adatai szerint egy évtized alatt (2013 és 2022 között) 17 százalékkal esett vissza a globális urántermelés. Éppen ezért a növekvő igények kielégítése céljából először is az új bányák nyitásával, illetve a fukusimai baleset után a keresletcsökkenés és áresés miatt bezárt bányák újranyitásával kell növelni a kitermelést. Mindeközben fejleszteni kell az átalakítási, dúsítási és üzemanyaggyártási kapacitásokat is – ismertette Hárfás Zsolt.

A szakártő jelezte: minden eszközzel támogatni kell az üzemanyagciklus zárását lehetővé tevő technológiák világszintű elterjedését, ezek alkalmazásában Oroszország már most is élenjáró. Az orosz BN–800 típusú reaktorban az elmúlt egy évben üzemi körülmények között sikeresen vizsgázott a kiégett üzemanyagok feldolgozásával nyert plutóniumból, illetve az urándúsító létesítmények melléktermékéből, a szegényített uránból gyártott innovatív MOX-üzemanyag. A szakértői válaszból kiderül: az atomenergetikában az újrahasznosítás már nem a jövő, hanem a jelen. Ezzel – azaz a kísérleti és a valós ipari felhasználás eredményei alapján – igazolódott először az, hogy a zárt nukleáris üzemanyagciklus technológiája készen áll az ipari alkalmazásra.

– Zárt üzemanyagciklus esetén több száz, köztük gyorsneutronos reaktorokat is alkalmazó rendszer valósul meg, és ezzel több ezer évre növekedhet a rendelkezésre álló urán mennyisége. Ennek eredményeképpen az atomenergia nagyon hosszú távon szolgálhatja az emberiséget – húzta alá Hárfás Zsolt.

Ezzel szemben az atomellenes energiapolitikájával szinte egyedül maradt Németországban az atomerőművek hiánya és a megújulók túlzott fejlesztése egyre több súlyos következménnyel jár. Ezek egyike, hogy január 1-jétől a német hálózatüzemeltetők egész egyszerűen lassíthatják vagy meg is tagadhatják a hőszivattyús rendszerek vagy éppen a magántulajdonban lévő e-töltők hálózatra csatlakozását. Az utolsó három német atomerőmű leállítása óta az ország ugyanis folyamatosan importra szorul olyan országokból is, ahol a termelés jelentős része atomenergiából származik, és még a behozatal mennyisége sem mindig elégséges. Jó példa erre az, hogy a télies időjárás beálltával a német villamosenergia-termelés döntő részét, 60-75 százalékát a szén-és gázerőművek biztosítják. Ezekben az esetekben a német energiamix szén-dioxid-kibocsátása eléri 750-800 g/kWh értéket is, miközben Franciaországban a magas atomerőművi részarány miatt ez az érték csak 60-80 g/kWh.

Borítókép: Paks II  építése (Forrás: Paks II Atomerőmű Zrt.)