Elemér 2024. február 28.
logo

Klímaellenes lépés lenne a földgáztüzelés tiltása

M. Orbán András
2023.09.24. 05:50 2023.09.24. 08:41
Klímaellenes lépés lenne a földgáztüzelés tiltása

További jelentős áramigényt jelentene Németországnak a földgáztüzelésű kazánok tiltása és a villamosenergia-alapú fűtési módok elterjesztése, mivel az egykori áramexportőr tagállam ma már jelentős behozatalra szorul. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint az elektromos alapú fűtéshez a földgáztüzelésnél sokkalta környezetszennyezőbb módon tudják csak megtermelni az áramot.

A földgáztüzelésű kazánok tiltása és villamosáram-alapú fűtési módokra (split klíma, hőszivattyú) való átterelése a jelenlegi német villamosenergia-mix szerkezetét és a minél gyakoribb német áramimportot figyelembe véve nemhogy nem jelent zöldítést, hanem tovább növeli a légszennyezést, és fokozza az energia-ellátásbiztonsági kockázatokat – nyilatkozta lapunknak Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója. Ismertette az előzményeket is, miszerint Németország 2023 áprilisáig bezárólag leállította az utolsó működő atomerőműveit. Emiatt, illetve a magas földgázárakból eredően gazdaságtalanul üzemeltethető földgáztüzelésű erőművek miatt is több régi szén- és lignittüzelésű erőművet kellett üzembe állítani. Ennek eredményeként jelentősen megnőtt a légszennyező anyagok, ezen belül is a szén-dioxid-kibocsátása – magyarázta. A klímasemleges atomerőművek nélkülözése, illetve a lapunk által szénreneszánszként is hivatkozott intézkedések eredményeképpen ma minden megtermelt kilowattóra (kWh) áram ötszáz gramm szén-dioxid-kibocsátással jár Németországban, ami alig jobb, mint az európai kibocsátási lista végén kullogó Lengyelország kilowattóránkénti 700 grammos szén-dioxid-kibocsátási adata – ezzel Németországé lett Európa második legpiszkosabb energiamixe. Ezzel szemben – emelte ki Toldi Ottó – a magyar adat 300 g szén-dioxid/kWh, ami a paksi bővítéssel és a további naperőművi kapacitásokkal tovább csökkenhet. 

Klímák és hőszivattyúk vennék át a gázfűtés helyét Németországban, azonban ezekhez környezetszennyező módon tudnak csak áramot termelni. Fotó: Metropol/Nagy Zoltán

A kutató az energiamixek kapcsán rámutatott, a szén és a lignit égetése kétszer-háromszor annyi szén-dioxid-kibocsátást eredményez, mint a földgáz égetése, így végső soron jelenleg a földgáztüzelésű kazánok valószínűleg kisebb légszennyezéssel és szén-dioxid-kibocsátás mellett működnek, mint azok a splitklímák és hőszivattyúk, amelyek működéséhez nem éppen klímasemleges módon termelik az áramot.

A másik fontos szempont, amire Toldi Ottó felhívta a figyelmet, hogy a német atomerőművek működése idején Németország még stabilan az áramexportáló országok közé tartozott. 

Az atomerőművek leállítása óta ez a tendencia megfordult, Németországnak egyre gyakrabban kell importálnia az áramot – az áramimport jelentős részaránya pedig ironikus módon épp atomerőművekből származik. 

Most, az energiaválságos időszakban kérdéses maga az import rendelkezésre állása is. Éppen ezek miatt kérdés a kutató szerint, hogy észszerű-e a fűtési rendszerek túl gyors elektrifikálása, mivel ezekhez jelentős elektromosenergia-többlet szükséges.

Egy példát is hozott minderre, a splitklímák (amelyek az itthoni háztartások átlagosan kicsivel több mint negyedében találhatók meg) jellemző teljesítménye 2,5–3,5–5,0 kilowattóra. Százezer új berendezés 250–500 megawattal (MW) növelné napi villamosenergia- (import) igényt, egymillió ilyen berendezés pedig már 2500–5000 MW-tal. A hőszivattyúk áramszükséglete még nagyobb (8, 10, 12, 14, 16 kW), közepes teljesítménnyel számolva egymillió új hőszivattyús fűtési rendszer napi 12 000 MW áramfogyasztást jelent. Összehasonlításképpen: Magyarország jelenlegi napi csúcsfogyasztása 7490 MW.

A kiszámolt példák és az ország energiamixe alapján az látható, hogy a tervezett intézkedések tényleges megvalósítása jókora kihívást jelent. Főleg úgy, hogy a területi egyenlőtlen elosztás miatt máris vannak olyan országrészek, ahol az egyébként költséges hőszivattyús rendszerek telepítése máris infrastrukturális akadályokba ütközik, ugyanis nincs hozzá elegendő áram.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.