Már bizonyított technológia érkezik Paksra

Hatszoros referenciát jelent Paks II estében, hogy november elején a Belarusz Atomerőmű második, VVER-1200 típusú blokkja is kereskedelmi üzembe állt. A lapunknak nyilatkozó szakértő elmondta, a nukleáris ipar egyértelműen tanult a két legnagyobb atomerőmű-balesetből, a leendő paksi blokkok pedig olyan technológiával működnek, amely működési elve és biztonsági rendszere eleve kizárja a csernobili típusú balesetet.

November elején a Belarusz Atomerőmű második, VVER-1200 típusú blokkja is kereskedelmi üzembe állt. Ez egyben azt jelenti, hogy ez már a hatodik, a leendő Paks II két új egységéhez hasonló blokk, amely a klímabarát villamosenergia-termelés legalább hatvanéves szolgálatába állt. Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő lapunknak elmondta: a Paks II referenciájának is tekinthető orosz VVER-1200 típusú egységek világszínvonalat képviselnek, hiszen az alkalmazott technológiákkal ezt a blokkot a mai legbiztonságosabb típusként ismerték el. A világ első ilyen típusú, 3+ generációs blokkja, a Novovoronyezsi Atomerőmű II kiépítésének első egysége 2017 februárja óta termel kereskedelmi üzemben.

Hárfás Zsolt a biztonságról elmondta azt is, hogy a csernobili és a fukusimai atomerőmű-balesetekből is levonta az atomenergetikai ipar a tanulságokat. Az ENSZ felügyeleti szerve, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség pedig szigorúan betartja azokat az előírásokat, amelyeket az alapvetően emberi és döntési hibákra, valamint technológiai hiányosságokra visszavezethető atomerőművi balesetek után foganatosítottak.

A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy ugyan kevéssé ismert, de közel negyven évvel a csernobili katasztrófa után ma is biztonságosan működhetnek Oroszországban, például a Leningrádi Atomerőmű területén ezek a csernobilihez hasonló grafitmoderátoros RBMK-1000 típusú blokkok. Ennek oka, hogy az orosz szakemberek rendkívüli szigorral és következetesen feltárták az okokat és bevezették azokat a biztonságnövelő intézkedéseket és műszaki megoldásokat, amelyek miatt nem következhet be többet a csernobilihez hasonló baleset.

– A mai korszerű atomerőművek zöme viszont már nyomott vizes reaktorokkal működik – húzta alá Hárfás Zsolt. Az orosz VVER, illetve nyugati rövidítéssel PWR típusú reaktorok sajátossága, hogy a moderátor és hűtőközeg is víz. Ezek a reaktorok még elviekben sem „szaladhatnak meg”, azaz nem következhet be kontrollálatlan teljesítménynövekedés (ezáltal a csernobilihez hasonló baleset), mert a negatív visszacsatolás, a reaktorvédelmi rendszer ezt megakadályozza. – A megbízható működést egyébként összesen négyféle, egymástól független biztonsági rendszer szavatolja, nem fordulhat elő olyan, hogy bármi okból megszűnne a maximális védelem – tette hozzá Hárfás Zsolt.

A másik lényeges momentum, hogy Oroszországban ezeket a régi grafitmoderátoros – hangsúlyozottan a biztonsági követelményeknek maximálisan megfelelő – blokkokat egymás után váltják fel a mai legbiztonságosabb VVER-1200 típusú 3+ generációs egységek. A Leningrádi Atomerőmű 4 RBMK-1000 típusú egysége közül kettőt már leállítottak, miután üzembe álltak a Paks II  referenciablokkjaként szolgáló VVER-1200 típusú blokkok. A másik kettő RBMK-1000 blokkot is leállítják, amint elkészül a másik két hasonló új VVER-1200 típusú egység.

Az Európai Bizottság is pozitívan értékelte az orosz VVER-1200 típust a biztonság szempontjából. – Az Országos Atomenergia Hivatal által kiadott
létesítési engedély is épp azt igazolja, hogy a Paks II projekt a legszigorúbb hazai előírásoknak eleget téve a nemzetközi előírásokkal összhangban valósul meg. Ilyen VVER-1200 típusú blokkok mellett tette le a voksát Magyarország mellett Fehéroroszország, Banglades, Törökország, Egyiptom és Kína is. Hamarosan újabb országok is döntést hozhatnak e VVER-1200 típusú blokk építéséről – sorolta a szakértő. 

Úgy tűnik, az elmúlt évtizedek bizonytalankodása után Európában és a világ más részein is zöld lámpát kapnak az atomerőművek. Sok állam felismerte, hogy a klímabarát, megfizethető, biztonságos, időjárásfüggetlen technológia nélkülözhetetlen.

Borítókép: Zajlik Paks II építése (Fotó: MTI/Illyés Tibor)