Fotó: Magyar Nemzet/Mirkó István
Hazánk területének 55 százaléka mezőgazdasági rész, ezen belül a szántók aránya 82 százalék, míg a gyep területeké 16 százalék. Az ország teljes mezőgazdasági területe 5,1 millió hektár volt 2023-ban, ami nagyjából megegyezik az előző évi értékkel.
Tavaly a kedvező időjárásnak köszönhetően az előzetes adatok alapján a 2022-es évhez képest tavaly 36 százalékkal több búzát takaríthattak be a gazdák országszerte.
A kedvezőbb időjárás mellett fontos kiemelni azt is, hogy a 2023-as év eddigi mezőgazdasági eredményeiben nagy szerep jutott a bővülő öntözési közösségeknek is – hangsúlyozzák Előzetes adatok a 2023-as évi szántóföldi növénytermésről című elemzésükben az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértői.
A kalászosok hozamának 69 százalékát adó búzából a 2022. évinél 7,6 százalékkal nagyobb szántóterületről 36 százalékkal több termést arattak.
A legtöbb búzát Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében takarították be. A búza termésátlaga Borsod-Abaúj-Zemplénben, Hajdú-Biharban, Nógrádban és Vasban haladta meg a hektáronkénti hat tonnát. Az országos átlag tavaly 5630 kilogramm volt hektáronként.
Nőtt a többi szántóföldi növény betakarított területe is tavaly. A 2022-es évben búzát, árpát, rozsot és zabot 1,347 millió hektáron termesztettek, míg tavaly ez az érték Magyarországon elérte az 1,517 millió hektárt.
Árpából csak Somogy és Zala vármegyékben arattak kevesebbet a 2022. évinél. A legtöbbet Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Békés vármegyében gyűjtötték be, termésátlaga Borsod-Abaúj-Zemplénben és Hajdú-Biharban meghaladta a hektáronkénti hat tonnát.
A hazai rozstermés héttizedét Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest, a legtöbb zabot pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében aratták. Az előbbi kalászos esetében a termésátlag alapján felállított vármegyei rangsorban Vas (öt tonna/hektár), az utóbbinál Szabolcs-Szatmár-Bereg (négy tonna/hektár) állt az élen.
A termésmennyiségek esetében a négy szántóföldi növény mindegyike kiemelten jól teljesített 2023-ban.
A legnagyobb mértékben a rozs és az árpa termésmennyisége emelkedett tavaly, mindkettő esetében csaknem másfélszer több termést takaríthattak be a gazdák, mint 2022-ben.
Tavaly a mezőgazdasági területek öt százaléka volt öntözhető (258 ezer hektár), ami kétszázalékos emelkedést jelez a 2022-es évhez képest (2022-ben három százalék, 153 ezer hektár volt ezt a mennyiség). Ezzel együtt kisebb területet érintett tavaly a lehetséges aszály miatti kár, mindez pedig a termésmennyiségek értékeiben is szépen visszatükröződik a szakértők szerint.
Idősödő gazdák
Az elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy 2010 óta folyamatos növekedést mutat a 65 évnél idősebb korosztály megoszlása a mezőgazdasági területek irányítói között. Tavaly az összes mezőgazdasági terület 29 százalékát 65 éves és annál idősebb korú személyek irányították.
Ezzel párhuzamosan csökken a fiatalabb, 14–39 és 40–64 év közötti generációk aránya is.
Az idősödés problémája a mezőgazdaságban azért fontos, mert az egyre idősebb gazdálkodók rövid időn belül nem tudják majd ellátni a termelési feladatokat, ezáltal országos szinten jelentős mértékben csökkenhet a növénytermesztés.
Amennyiben mindez bekövetkezik, akkor még inkább növekszik az importfüggőségünk, az általunk exportált mezőgazdasági áruk mennyisége pedig tovább csökkenhet.
Borítókép: Mezőgazdaság aratás (Fotó: Magyar Nemzet/Mirkó István)
