– Milyen évet zárt idén a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar?
– Egy nagy, kihívásokkal teli évet zártunk, rengeteg nehézséggel találtuk magunkat szembe, az elhúzódó háború és az elhibázott szankciók után az ukrán gabona és más, ukrán mezőgazdasági termékek dömpingje hozta rendkívül nehéz helyzetbe a térség termelőit. Ugyanakkor nagyon érdekes, hogy ha az adatok mögé nézünk, akkor azt látjuk, hogy milyen jó számaink vannak, és a nehézségek dacára micsoda eredményeket sikerült elérnünk. Például: szeptember végére már elértük a 9,9 milliárd eurós exportárbevételt, holott az ukrán gabona okozta piaci nehézségek miatt a közvélekedés inkább annak csökkenését valószínűsítette. Ez biztató, és egyben azt is jelzi, hogy jó úton haladunk a felé a célunk felé, hogy 2030-ig 15 milliárd euróra emeljük a külpiacokon értékesített mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékét. Az exportnál fontos kiemelni, hogy 2023-ban a feldolgozott takarmány exportértéke utolérte a gabonafélékét. Ezt fordulatnak érzem, és nemcsak azért, mert ilyen még soha nem fordult elő, hanem azért, mert ez az is jelenti: van perspektívája a feldolgozott minőségi magyar árunak. Az is büszkeséggel tölt el, hogy az agrárium nemzetgazdasági fontossága markánsan megmutatkozott, és idén előfordult, ami egyébként ritkán szokott: az elemzők azzal kezdték a GDP-adatok értékelését, hogy az agrárium tolja a GDP-t és húzza ki a háború és a szankciók okozta recesszióból az országot. A számok magukért beszélnek, hiszen 2023-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke meghaladta a 4,3 ezermilliárd forintot, ami a 2022-eshez képest 6,5 százalékos növekedés, bruttó hozzáadott értékben 19, volumenben pedig 79 százalékos bővülés. Mindezt úgy, hogy a termeléshez felhasznált inputok költségei átlagosan a 2021-es szint több mint másfélszeresén vannak, de szerencsére legalább már túl vagyunk a 3-4-szeres árszinteken.

– A gazdálkodókat viszont elsősorban az érdekli, nyereséges-e a gazdálkodás, milyenek az árak, mennyi támogatást kapnak.