Az árfigyelő egyértelműen segített, segít élénkíteni a kiskereskedelmi láncok közötti versenyt – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit alapkezelő szenior makrogazdasági elemzője annak kapcsán, hogy az árfigyelő alkalmazás minőségi díjat kapott.
Kiemelte, a versenyélénkítésre szükség is volt, hiszen 2022-ben a verseny inkább azt jelentette, hogy ki tud gyorsabban árat emelni, a piaci hangulat és a növekvő költségek inkább ezt eredményezték. Amikor azonban a termelési költségek inkább már csökkennek, a verseny szükséges ahhoz, hogy az árakban ez legalább részben megjelenjen – mutatott rá. Ez a hatás már látszik is az inflációs adatokon, a 2024. januári minden előzetes várakozásnál kedvezőbb, mindössze 3,8 százalékos volt – elemzők négy százalék feletti értéket vártak –, ez pedig már közelít a jegybanki célsávhoz – a célérték három százalék. Ha csak a januári adatokat nézzük, több élelmiszer esetében is történt árcsökkenés decemberhez képest – emelte ki Regős Gábor. Ez azért jelentős, mert az élelmiszerek sokáig még havi összevetésben is drágultak.
Az étolaj 1,6; a cukor 1,3; a liszt 1,2; a kenyér 0,7 százalékkal lett olcsóbb. Éves szinten is vannak jelentősebb áresések a pénteki inflációs adatban: a liszt ára 19; a tojásé 17,8; a sajté 15,6; a vaj és vajkrémé 13,8; a száraztésztáé 13,2; a tejé 10,2 százalékkal csökkent.
Ha csak az árfigyelő kezdete óta eltelt időszakot nézzük, akkor a KSH által megfigyelt 49 élelmiszer-kategória közül 29-nél volt árcsökkenés, ezek jellemzően megtalálhatók az árfigyelőben is – a tíz legnagyobb árcsökkenést elérő élelmiszercsoportból kilenc benne van
– sorolta Regős Gábor. Ugyanakkor szerinte számszerűsíteni mindenképpen nehéz, hogy az inflációt pontosan mennyivel mérsékelte az árfigyelő, hiszen a termelési költségek – például energiaárak, gabonaárak – is csökkentek. Azonban az árfigyelőnek szerepe volt abban, hogy ez az árelőny ténylegesen el is jusson a fogyasztókhoz, azaz élesebb legyen a verseny.
Az árfigyelő olyan termékeknél segíthet leginkább, amelyek drágábbak – hozott további példákat Regős Gábor. Az elemző szerint egy félkilós kenyér esetében nem biztos, hogy megéri az árfigyelő segítségével utánajárni, hol olcsóbb, ugyanakkor már egy nagyobb bevásárlás vagy drágább termék – például húsok – esetén jóval nagyobb szerepe lehet. Hasznos, hogy az árfigyelőn belül rá lehet szűrni a szóba jöhető boltokra – ez szintén az árfigyelő egyik előnyeként tartható számon – derült ki az elemző szavaiból.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Lakatos Péter)
