A Gazdasági Versenyhivatal lezárult vizsgálata alapján a lehető legjobb időzítésnek bizonyult az árfigyelő rendszer elindítása, ami egyszerre képes letörni az élelmiszerárakat és fokozni az árversenyt.
Ahogyan írtuk, ez a hatás élénkíti is a fogyasztást, ám ha az élelmiszer-drágulás folyamatát nézzük, az előzmények a koronavírus-járványig nyúlnak vissza azzal, hogy megszakadtak az ellátási láncok, teljes szektorok álltak le. A korlátozások feloldása után a kereslet csak akadozva állt helyre, a negatív kínálati sokk áremelkedéssel járt. Ehhez jött hozzá az orosz–ukrán háború – ismertette a lapunknak adott interjúban Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke annak kapcsán, hogy a versenyhatóság az élelmiszer-drágulás folyamatát vizsgálta, és feltárta annak hátterét.
Tény, a háború nyomán elszálltak az energiaárak, emellett az aszály és az uniós pénzek visszatartása is közrejátszott, ám amikor az energiaárak szelídültek, és a forint erősödésnek indult már tavaly ősszel, az élelmiszerárak akkor sem csökkentek, már csak azért sem, mert egyes piaci szereplők gyenge forintárfolyamot és továbbra is magas energiadíjakat áraztak be (nem csak az élelmiszer-kereskedők). A gyakorlatban viszont a kalkulált események nem a becsült mértékben következtek be, így egyes esetekben a profit akár három-négyszeresére nőtt – ugyancsak nem elsősorban a kiskereskedelemben. A GVH elnöke szerint az effajta árspekuláció nélkül kisebb mértékben emelkedtek volna az árak. Az árfigyelő rendszer viszont 62 termékcsoport több száz termékét tartalmazza, egyelőre hat bolthálózat árait feltüntetve, és úgy tűnik, máris elérte az egyik legfontosabb célját. Közvetve pedig lehetőséget ad a kiskereskedelemnek, hogy a beszállítókkal szemben újra jobb ártárgyalási pozícióba kerüljenek. Az elsőbbségüket a pandémia és a háború kitörésekor elvesztették, a kínálati piac elillant, a termelő diktálhatta az árak alakulását, amit a kereskedelem kelletlenül, de átvett azért, hogy a polcait áruval töltse fel. A kínálati piac újra formálódásával és például az árfigyelő rendszer hajtotta versennyel a kiskereskedelem rákényszerül a jobb ártárgyalási pozíciók megszerzésére.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza azt mondta, az árfigyelőnek alapvetően két funkciója van: egyrészt segíteni a háztartásokat az olcsóbb vásárlási lehetőség megtalálásában, másfelől pedig a boltok közötti árverseny fokozása.
Az új fejlesztéseknek mindkettőben szerepük van – mutatott rá Regős Gábor. Az olcsóbb vásárlási lehetőségek megtalálásában azért, mert nem csak egy-egy terméket keresnek a háztartások, viszont a keresett cikkeket két-három helyről szerzik be. Mint ismert, az árfigyelő nemrégiben bevásárlólista-funkcióval bővült, és az is várható, hogy a figyelt termékek köre is nagyobb lesz.
A verseny fokozása szempontjából nagyon nem mindegy, hogy hányan használják az oldalt – mutatott rá Regős Gábor. Ha ugyanis csökken a látogatottság, az kevésbé motiválja a boltokat a versenyzésre, az árak mérséklésére. Természetes az is, ha az árfigyelő látogatottsága a kezdeti lelkesedés után csökken – bár pontos számot nem tudunk, de vélhetően már heti százezer alatt van a látogatások száma. Az új fejlesztések ezen is segítenek: egyrészt beszélünk az árfigyelőről, ezzel is reklámot csinálva neki, másfelől pedig érezhető a kíváncsiság is az újításokat illetően, ezeket kipróbálják a felhasználók.
Az árfigyelő adatait megvizsgálva még egy érdekes jelenséget érdemes kiemelni Regős Gábor szerint: a verseny eredményeként több terméknél megfigyelhető, hogy hasonló vagy akár azonos ár alakul ki három-négy boltláncnál is, ez viszont a napinál ritkább használat irányába mutathat.
Az árfigyelő vélhetően azon csoportoknál népszerűbb, ahol vagy alacsonyabb a jövedelem, vagy a háztartás mérete miatt nagyobb mennyiségben kell vásárolni (nagycsaládosok), de a magasabb jövedelmű, tudatos fogyasztók számára is ugyanúgy rendkívül hasznos fejlesztésnek bizonyul.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Lakatos Péter)
