– Több változás is életbe lépett augusztus elsejével, ám ezek hatása akár ki is egyenlítheti egymást. Az árstopok augusztus elsejei kivezetését követően tizenöt százalékra nőtt a kötelező akciók mértéke – ezzel egyes korábbi árstopos termékek olcsóbbak is lettek, valamint szintén hónap elejétől (a év végéig) hidegélelmiszer vásárlására is felhasználhatók a Szép-kártyák. Ugyanakkor a fogyasztás beindulása elsősorban a reálkeresetek alakulásától függ, ebben pedig kulcskérdés az infláció letörése, hiszen bár folyamatos a béremelkedés, azt elviszi az infláció – mondta lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
Kiemelte, a fogyasztás beindításában talán az árfigyelőnek van a legnagyobb szerepe, hiszen ez segített fokozni a kiskereskedelmi láncok közötti versenyt. Ugyanakkor az infláció letöréséhez hozzájárul a magas árak fokozatos bázisba kerülése is, illetve a tavalyinál kedvezőbb energiaárszint. A kérdés csupán a forintárfolyam, hiszen ez bár a tavalyinál erősebb, de azért érdemi gyengülés látszik az elmúlt időszakban.
A kötelező akciókról azt mondta, azért nem hoznak inflációcsökkenést, mert az inflációt az átlagárak alapján számítják ki – több boltban felírják az árakat és ezek átlagát veszik, nem pedig azok minimumát. Ugyanakkor a mindennapi életben valóban olcsóbb a beszerzés, ha több helyről szerezzük be a termékeket – vagy akár csak a boltok közül abban, ahol a megvásárolni kívánt termékkosár olcsóbb. – Ez egy kisebb háztartásnál kevésbé releváns, de egy nagyobb családnál már jelentősebb megtakarítást jelenthet – mutatott rá Regős Gábor. Igaz, egy alacsonyabb jövedelmű háztartás esetében is nagy szerepet játszhat akár csak pár száz forint is. Ezt jól mutatja az árfigyelő sikere is: sokan figyelnek erre és keresik az olcsó beszerzési forrásokat.
