Regős Gábor felhívta a figyelmet, a profit húzta infláció létezhet háború nélkül is – az energiaárak már enélkül is nőttek, ami meghozhatta a „kedvet” az áremelésekhez, így a visszaszorító tényező is a verseny lehet, azaz ha megindul a lefelé árazási verseny a tavaly tapasztalt felfelé árazási helyett. A másik oldalról a bérek növekedésére szükség van a mostani inflációs környezetben – mutatott rá Regős Gábor. Ennek fő feltétele a feszes munkaerőpiac – ehhez pedig az kell, hogy az energiaválság ellenére se legyenek leépítések – magyarázta. A profitráta tehát akkor tud csökkenni, ha nincs elég kereslet, ha éles a piaci verseny vagy ha jobban meg kell fizetni a munkaerőt – összegzett.
A meghosszabbított árstopok kapcsán elmondta, a hatósági árazás néhány termék árát fogja vissza, összességében az inflációt fékező hatása alacsony a más termékekre való áthárítás miatt. Viszont amennyiben kivezetnék, akkor az érintett termékek árában lehetne egy nagyobb ugrás, ami az inflációra kedvezőtlenül hatna – ezért is maradnak az árstopok, amíg nem csökken érdemben a pénzromlás, nehogy a kivezetés megakassza a lassulás folyamatát. A több helyen is megfigyelhető gyakorlatról Regős Gábor azt mondta, a mennyiségi szabályozás és a színlelt hiány akár egyszerre is jelen lehet: ha véletlenül kiteszik a terméket, akkor is vonatkozhat rá korlátozás. Itt az elmúlt időszakban láttunk már némi enyhülést, de van még tér a további enyhülésre, ez azonban függ a kereslettől is. Akciós alternatívák akkor várhatóak, ha a közvetlenül helyettesítő termékek beszerezhetők olcsóbban.
Borítókép: Magyar Nemzet/Havran Zoltán
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!