Mindenképpen azt érdemes megnézni, ahol a legjobban nőttek az árak, ezek pedig az élelmiszerek – mondta el a profit húzta infláció kapcsán lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Ez a jelenség, ahogyan Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért és pénzügyi stabilitásért felelős alelnökének szavaiból kiderül, a teljes inflációs ráta jelentős szeletét, mintegy ötödét teheti ki, enélkül nagyjából húsz százalék lenne a fogyasztói árindex változása.
Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté
Regős Gábor az élelmiszerek kapcsán kifejtette: természetesen itt lehetnek olyan termékek, amelyeknél az áremelés indokolt – például a rossz termés miatt –, ám ezt makroszinten nehéz megállapítani. A kérdés itt egyben az is, hogy az ellátási lánc melyik részén, már az agráriumban, netán az élelmiszeriparban, a szállításban vagy a kereskedelemben keletkezik a költségnövekmény. Kiugró például – mutatott rá – a márciusi inflációs adatok alapján a sertészsiradék (76,4 százalék), a tojás (74,0 százalék), a tejtermékek (72,8 százalék), a vaj (68 százalék) vagy a kenyér (67,0 százalék) drágulása – az utóbbinál az elvileg nagy tételben megjelenő ukrán gabona hatása nem is látszik. Ezzel együtt azonban a profit húzta infláció vélhetően egy széles körű jelenség, nehezen korlátozható csupán egy-egy termékre. A szakértő példájával élve lehet, hogy az ár valahol csak húsz százalékkal emelkedik, miközben költségnövekmény nincs mögötte.
Regős Gábor kérdésünkre elmondta még, a jelenleg zajló versenyhatósági vizsgálatról nincs olyan információ, amely termékekre terjed ki pontosan, ugyanakkor a
Gazdasági Versenyhivatal vélhetően kiemelten figyeli az élelmiszereket – és azon belül is az ellátási lánc teljes egészét.
Regős Gábor szerint a vizsgálat mindenképpen bírhat valamekkora elrettentő erővel, bár a profit maximalizálása természetesen nem bűn – ezért is nehéz harcolni ellene.
Ami visszafoghatja a profit húzta inflációt, az a kereslet csökkenése, hiszen a magas árak miatt a kereslet a kereskedelemben már jól láthatóan visszaesett. Amennyiben viszont a költségek mérséklődnek, akkor a profit húzta infláció növekedhet is, hiszen az árak lefelé ragadósak, azaz az alacsonyabb árakat nem feltétlenül adják át a fogyasztóknak – ettől még az infláció lassulhat.
Regős Gábor felhívta a figyelmet, a profit húzta infláció létezhet háború nélkül is – az energiaárak már enélkül is nőttek, ami meghozhatta a „kedvet” az áremelésekhez, így a visszaszorító tényező is a verseny lehet, azaz ha megindul a lefelé árazási verseny a tavaly tapasztalt felfelé árazási helyett. A másik oldalról a bérek növekedésére szükség van a mostani inflációs környezetben – mutatott rá Regős Gábor. Ennek fő feltétele a feszes munkaerőpiac – ehhez pedig az kell, hogy az energiaválság ellenére se legyenek leépítések – magyarázta. A profitráta tehát akkor tud csökkenni, ha nincs elég kereslet, ha éles a piaci verseny vagy ha jobban meg kell fizetni a munkaerőt – összegzett.
A meghosszabbított árstopok kapcsán elmondta, a hatósági árazás néhány termék árát fogja vissza, összességében az inflációt fékező hatása alacsony a más termékekre való áthárítás miatt. Viszont amennyiben kivezetnék, akkor az érintett termékek árában lehetne egy nagyobb ugrás, ami az inflációra kedvezőtlenül hatna – ezért is maradnak az árstopok, amíg nem csökken érdemben a pénzromlás, nehogy a kivezetés megakassza a lassulás folyamatát. A több helyen is megfigyelhető gyakorlatról Regős Gábor azt mondta, a mennyiségi szabályozás és a színlelt hiány akár egyszerre is jelen lehet: ha véletlenül kiteszik a terméket, akkor is vonatkozhat rá korlátozás. Itt az elmúlt időszakban láttunk már némi enyhülést, de van még tér a további enyhülésre, ez azonban függ a kereslettől is. Akciós alternatívák akkor várhatóak, ha a közvetlenül helyettesítő termékek beszerezhetők olcsóbban.
Borítókép: Magyar Nemzet/Havran Zoltán
