Nem érezzük meg azonnal az infláció csökkenését

Továbbra is az élelmiszerek drágulása a legjelentősebb tétel, ám némileg mérséklődött a drágulás üteme az előzőekhez képest. Tavaly februárban már 8,1 százalékos volt az infláció, a fogyasztói árindex tetőzése és csökkenése pedig azt jelenti, hogy az általános árszínvonal nem emelkedik már olyan mértékben, mint korábban, ám ezt az enyhülést nem azonnal érezzük.

20211201 szentes coop elelmiszerbolt vasarlas illusztracio havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Az infláción belül, a főcsoportok szintjén továbbra is az élelmiszerek és a háztartási energia drágulása a legnagyobb mértékű, bár mindkét esetben mérséklődés történt az előző hónaphoz képest – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Előbbi 44 százalékról 43,3 százalékra, utóbbi 52,4 százalékról 49 százalékra mérséklődött. Az élelmiszerek drágulása ezzel a 25,4 százalékos inflációból 12,5 százalékpontot, tehát közel a felét jelentette. A háztartási energia súlya a fogyasztási kosárban ennél jóval alacsonyabb, ennek inflációs hozzájárulása mindössze 2,5 százalékpont. A kettő közötti eltérés magyarázata a háztartási energia hatósági ára, azaz a rezsicsökkentés, ami jelentős elmaradást eredményez a nyugat-európai áraktól.

Az infláció tetőzése és csökkenése azt jelenti, hogy az árszínvonal nem emelkedik már olyan mértékben, mint korábban. Fotó: Teknős Miklós

Az élelmiszereknél ilyen elmaradás egyre kevésbé, de azért még mindig nagymértékben jelen van – tette hozzá Regős Gábor. Ha a részletes termékcsoportokat nézzük, akkor a lista első két helyén nem élelmiszereket találunk. Legnagyobb mértékben, 138,9 százalékkal a tankönyvek drágultak (ezzel a számmal azonban óvatosan kell bánni, hiszen a tankönyvek jelentős része ingyenessé vált – figyelmeztet a szakértő), míg ezt követi a brikett, koksz árnövekedése (86,7 százalék). Kiemelkedik még a vezetékes gáz drágulása (78,4 százalék), de több alapélelmiszernél is 70 százalékot meghaladó éves drágulást mért a Központi Statisztikai Hivatal (sertészsiradék, tojás, tejtermékek, vaj, sajt, kenyér).

Regős Gábor az élelmiszerek kapcsán rámutatott, éves alapon több alapvető élelmiszernél jelentős drágulás következett be, olcsóbbá válást egyetlen élelmiszernél sem mért a KSH. Havi alapon a kép már vegyesebb – részletezte –, számottevően emelkedett a friss zöldség (13,0 százalék) és a kávé ára (6,1 százalék), míg több terméknél történt kisebb mértékű árcsökkenés. 

A magas árakhoz hozzájön az is – emlékeztetett Regős Gábor –, hogy az infláció már a háború előtt is viszonylag magas volt, 2022 februárjában 8,3 százalékot tett ki – ezt az időszakot az infláció szempontjából a háború még nem érintette. Innentől kezdve a növekedés a most januári csúcsig folyamatos volt, tehát magas bázisértékről is hónapról hónapra beszélhetünk. Ugyanakkor havi alapon jelentősebb áremelkedés történt 2022 júliusában (2,1 százalék, az extraprofitadók bejelentésének hatása), valamint tavaly szeptemberben (4,1 százalék, háztartási energia árának emelkedése az átlagfogyasztás felett), valamint októberben (ekkor az élelmiszerek drágultak jelentősen), illetve 2023. januárban (2,3 százalék, az év eleji átárazások miatt).

A diszkontok egyes akciói nyomán megfogalmazott kérdésünkre Regős Gábor azt mondta, több élelmiszert találhatunk, ahol az ár kisebb mértékben csökkent: 0,4 százalékkal mérséklődött az édesipari lisztesáru, 0,5 százalékkal a baromfihús és a sertészsiradék, valamint 2,2 százalékkal a margarin ára. 

A vajnál meglepő módon félszázalékos drágulást mért a KSH. Egy darabig biztosan lehet tartani az alacsonyabb árakat, ám nyilvánvalóan jó oka van annak, hogy azoknak az áruknak az árát csökkentették, amelyeket akciósnak hirdettek: vélhetően itt a termék előállítási költsége mérséklődött, illetve a korábban megnövekedett profitráta csökkentése is segíthetné az alacsonyabb ár fenntartását.

A tartós akciók esetében meghatározó körülmény még, hogy az egyes tényezők ára hogyan alakul a jövőben, azt az általános árszínvonal mellett számtalan, akár időjárási, akár világpiaci tényező befolyásolja. Az infláció tetőzése és csökkenése azonban azt jelenti, hogy az általános árszínvonal nem emelkedik már olyan mértékben, mint korábban. Ez természetesen az árérzékelésünkben nem egyik napról a másikra jelenik meg, hanem amikor már tartósan alacsonyabb szinten lesz a fogyasztói árindex – zárta gondolatait a szakértő.

Borítókép: Az élelmiszer drágult legjobban, bár néhány terméknél megfigyelhető kisebb árcsökkenés (Fotó: Havran Zoltán)