A legjobban lassuló infláció leginkább ott várható, ahol a drágulás a legnagyobb mértékű volt, azaz az élelmiszereknél és a háztartási energiánál – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm intézet szakmai vezetője. Aláhúzta, ez a legtöbb esetben nem azt jelenti, hogy az árak csökkenésnek indulnak, sokkal inkább azt, hogy nem emelkednek tovább. Nagyobb ármérséklődés inkább csak néhány terméknél marketing-jelleggel következhet be, amint azt a vajnál láttuk, vagy ahol a kereslet drasztikusan visszaesik, bár az árak mozgásában nem kizárt, hogy az április végén záruló versenyhivatali vizsgálat is közrejátszhatott.
Fotó: Andy Rain
Az élelmiszerinfláció csökkenésében is nagy szerepet játszhat a magas árak bázisba kerülése, illetve az, hogy az idén nem számítunk a tavalyihoz hasonlóan rossz termésre, valamint további adóemelésekre, de már a kereslet sem olyan magas, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor az áremelkedés üteme minden olyan terméknél lassulhat, amelynek árát az energiaárak elszabadulása felfelé vitte, azaz az energiaintenzív ágazatok termékeinél – tette hozzá Regős Gábor.
Hangsúlyozta, a havi drágulási ütem lassulása feltétele az éves infláció egy számjegyűvé válásának. Tavaly volt olyan hónap, amikor a rossz termés és az adóemelések eredményeként az árak havi szinten több mint négy százalékkal növekedtek, de most januárban is két százalék felett volt az átlagos havi drágulás.
Ez utóbbi a következő hónapokban remélhetőleg mérséklődik majd, hiszen ekkorra a tavalyi árváltozások bázisba kerülése el tudja hozni az egyszámjegyű inflációt. Ennek azonban feltétele, hogy a forint stabil maradjon, és hogy az energiaárak ne növekedjenek a tavalyi mértékben. Ugyanakkor az infláció nem tér vissza egyik napról a másikra a jegybanki célsávba, hiszen az inflációs várakozások magasan horgonyzottak, ezek csökkentéséhez pedig szükség van a tartósan szigorú monetáris politikára – emelte ki Regős Gábor.
A szakártő élelmiszerárakra vonatkozó kérdésünkre elmondta, jelenleg az élelmiszerek drágulása adja az infláció mintegy felét, így a mérséklődésben is e termékcsoport szerepe kell, hogy a legnagyobb legyen. Vélhetően lesz néhány termék az élelmiszereken belül, amelyek ára csökken, míg a többségnél az árak stagnálnak vagy emelkednek, de a korábbinál lassabb ütemben. Azt, hogy mi mennyire van túlárazva, nehéz megmondani, hiszen ehhez látni kellene az egyes termékek költségszerkezetének alakulását – mutatott rá.
A legnagyobb túlárazások az élelmiszereknél lehetnek, ami kapcsolódik a kiskereskedelem és az élelmiszeripar agresszív árazásához, illetve e termékek iránti kereslet rugalmatlanságához, de a vendéglátás esetében is sok helyen lehet a szükségesnél nagyobb áremelkedés.
Bár kisebb súllyal jelenik meg a fogyasztói árindexben, de az elmúlt években az építőipar esetében is drasztikusan, az átlagot meghaladó mértékben nőttek az árak, így ott is szükséges lenne az áremelkedés lassulása – kérdés, hogy ezt az alacsonyabb kereslet kikényszeríti-e majd.
Borítókép: Az infláció mintegy felét az élelmiszerek drágulása adja (Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán)
