Egyre több kiskereskedelmi üzletlánc száll be az „élelmiszerár-háborúba”, amelynek az oka elég nyilvánvaló, a kiskereskedelmi forgalom érezhető csökkenése. Januárban elértük az inflációs csúcsot, tavaly éves átlagban 14,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon. Az élelmiszer ennél is jobban drágult, ez teszi ki az infláció nagyjából felét.
Fotó: Havran Zoltán
A nemrég kezdődött bolti akciózások kapcsán Regős Gábor, a Makronóm intézet szakmai vezetője lapunk megkeresésére azt mondta, olyan termékekről lehet szó, amelyeknek az előállítási költsége csökkent és az utóbbi időben rengeteget drágultak. Kiemelte, a kenyerek ára egy év alatt 71,1 százalékkal, a szalámiké 37,4 százalékkal, a száraztésztáké 57,3 százalékkal, a rizsé 49,9 százalékkal, a tejtermékeké 76,2 százalékkal növekedett a februári adatok szerint. A listából csak a liszt lóg ki, itt az ársapka miatt csak 9,8 százalékos volta drágulás. Az árak mérséklődésében az alacsony kereslet mellett – ilyen árak mellett már csak az olcsóbb termékeket vásárolja meg a lakosság – szerepe van az energiaárak csökkenésének (persze az elemző szerint kérdés, hogy a kereskedők és a termelők mennyire kötötték le az energiát magas áron), a forint erősödésének és például az Ukrajnából behozott olcsó gabonának is – sorolta Regős Gábor.
Ami a statisztikát illeti, a KSH legutóbbi, februárra vonatkozó inflációs adatközlése szerint januárról februárra a margarin 2,2 százalékkal, a sertéshús 0,6, míg a baromfihús fél százalékkal lett olcsóbb, azonban az Oeconomus Gazdaságkutató számításai szerint ezek a tételek a fogyasztói kosár mindössze három és fél százalékát adják.
Regős Gábor a leértékelések kapcsán elmondta azt is, az akció előző körében meghirdetett árak március 17-ig voltak érvényben – egyelőre azonban szerinte nem látható, hogy mi történik utána. A tartós árcsökkenésre mindenképpen van igény, természetesen a tartósság mellett az is kérdés, hogy az ármérséklés mennyire széles körű és mennyire nagy mértékű – mutatott rá. A tartósságot a költségek alakulása mellett a marketinghatás is befolyásolja: mennyire tudja növelni a forgalmat egy-egy tartós vagy nem tartós akciózás – emelte ki a lélektani hatást.
Az inflációs adatoknál a szakértő inkább áprilistól számít érdemi változásra, tekintettel arra, hogy még a vajháború árainak inflációs hatását sem láttuk a februári adatokban. Ennek magyarázata lehet Regős Gábor szerint, hogy a KSH az inflációs adatokat a hónap első húsz napján méri fel, ezért egy 13-i módosítás a márciusi adatoknak csak az egyharmadát érinti, azt is csak ennél a láncnál. Februárban az élelmiszerek (összességében) havi szinten még 1,7 százalékkal drágultak – ha már ez lemenne egy érdemben alacsonyabb szintre, az is nagy eredmény lenne szerinte.
Kérdésünkre elmondta, hogy az áprilisban záruló versenyhatósági vizsgálatnak lehet ugyan hatása, ami az ármérséklés irányába hat, ugyanakkor egy esetleges kartellgyanút nehéz bizonyítani. Több tényező is van, ami az árcsökkenést indokolhatja, de az is tény, hogy ennek átgyűrűzése a fogyasztói árakba nem magától értetődő – tette hozzá.
Borítókép: Egyes helyeken a tej árát is csökkentik (Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán)
