Nagyjából mintegy 2,5 millió kártya van forgalomban jelenleg. Vélhetően ennél jóval alacsonyabb azok aránya, akik ezekre a kártyákra rendszeresen juttatást is kapnak, ugyanakkor az is látható, hogy a Szép-kártyát kifejezetten sokan használják és népszerű juttatási forma – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm intézet szakmai vezetője.
Az egyszeri, kétszázezer forintos keretbővítésről azt mondta, nem számít arra, hogy minden munkáltató megteszi ezt. Ez egyszeri kifizetésekre alkalmas, és mivel kedvezményesebb adózású, ezért jobban megéri ilyen formában különjuttatást adni – pláne, ha a munkavállaló még könnyebben el is tudja költeni. A jelenlegi inflációs környezetben mindenképpen jó eszköz lehet, hiszen a reálbérek érdemi csökkenése látszik az eddigi hónapokban, tehát a munkavállalóknak jól jönnek az extra források.
A könnyítések egyik látható célja, hogy a Szép-kártyákon lévő rendelkezésre álló összeget elköltsék a munkavállalók, bár a korábbiaktól eltérően a határidőig el nem költött összeg nem vész el teljesen. Regős Gábor ennek kapcsán emlékeztetett, a tavaly október 15-e után feltöltött egyenleget egy éven belül fel kell használni, ellenkező esetben a bank 15 százalékos díjat von le belőle minden év március 20-án, illetve szeptember 20-án. Ezt kilencven nappal megelőzően azonban értesíteni kell a várható díjról a kártyatulajdonosokat, hogy legyen idejük elkölteni pénzüket. Ezt a díjat minden pénzösszegre csak egyszer lehet felszámítani. Az intézkedés célja a kártyákon alvó mintegy százmilliárd forint aktivizálása volt.
A szállásadók forgalmán belül nagy jelentőséggel bír a Szép-kártya – húzta alá Regős Gábor annak kapcsán, hogy a szállásadók kezdeményezték, hogy a kártyákat ne augusztus, hanem szeptember elsejétől lehessen hidegélelmiszer-vásárlásra is felhasználni. A kép azonban árnyaltabb. A szakértő kifejtette, a 2021-es 185,7 milliárdos árbevételből 35,4 milliárd, míg a 2022-es 352,1 milliárdos árbevételből 33,5 milliárd érkezett Szép-kártyáról, azaz a turizmus újraindulását követően a teljes forgalom mintegy tizede. Ha csak a belföldi-szállásdíjbevételt nézzük, annak értéke 108,5 milliárd forint volt 2022-ben, így a Szép-kártya-használat aránya ezen belül is jelentős. Bár a szálláshelynek nemcsak szálláshely-szolgáltatásból lehet bevétele, hanem például vendéglátásból vagy szabadidős programból is, azaz nem állítható, hogy a szállásdíjak harmadát Szép-kártyával fizették volna a hazai vendégek. A turizmuson belül kiemelkedően erős a nyári időszak, tehát a július–augusztus. Tavaly a kereskedelmi szálláshelyek bevételének 13,8 százaléka augusztusban képződött. Ha feltesszük tehát, hogy a Szép-kártya a teljes bevétel tizedét jelenti, akkor a forgalom 1,4 százalékát érintené az egy hónappal való eltolás – magyarázta a szakértő.
Regős Gábor hozzátette, vélhetően azonban a Szép-kártyás költések a szálláshelyek esetében jobban koncentrálódnak a nyári időszakra, azonban sokan Szép-kártya nélkül is nyaralnak, vagyis nem esik ki a teljes forgalom. A szállásadók egy kicsit tehát nyernek azzal – éves bevételüknek maximum egy százalékát –, ha a módosítás csak később lép életbe, míg a kiskereskedelemben ez a hatás a magasabb teljes volumen és a kereslet kisebb rugalmassága miatt sokkal kisebb. Emellett sokan már lefoglalhatták a bejelentés előtt a szállásukat augusztusra, ők a változtatás nyomán nem valószínű, hogy visszamondanák azt. A szállásadók esetében fontos hangsúlyozni – fűzte hozzá –, hogy lehet olyan szálláshely, ahol ez a hatás jóval nagyobb, de olyan is, ahol nem is létezik, például egy külföldi vendégforgalomra építő szállodánál.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Róka László)
