Számos tényező, döntően az ország újraiparosítása, az e-mobilitás és az elektromos alapú fűtési – mindenekelőtt a hőszivattyús – rendszerek elterjedése miatt az igények jelentős növekedése várható – emlékeztetett Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő annak kapcsán, hogy egy olyan egészséges energiamix elérése a cél, amely révén télen-nyáron, éjjel-nappal garantálni lehet az ellátásbiztonságot.
Kiemelte: az import mértéke már most is ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordoz, hiszen például az idei év első két hónapjában a csúcs eddig január 23-án a reggeli órákban mintegy 3300 MW volt, miközben volt 1715 olyan negyedórás időszak is, amikor az import meghaladta a majdani Paks II Atomerőmű 2400 MW teljesítményét.
A naperőművi kapacitások folyamatos fejlesztése azt eredményezi, hogy új „csúcsok” születnek, február 16-án dél körül az ipari méretű naperőművek teljesítménye 2761 MW-ra (15 perces átlag) adódott, de a csúcson is csak mintegy nyolcvanszázalékos teljesítménykihasználtsággal tudtak üzemelni, viszont amikor nem termelnek, jelentős importra van szükség, termelési időszakban pedig szabályozásra, valamint az energiatárolás lehetőségeire.
A szakértő beszélt arról, hogy bár kívánatos, de a háztartási akkumulátoros energiatárolás csak rövid távú megoldás, hiszen csak pár órás, tipikusan napon belüli használhatóságot jelent. Jó hír szerinte, hogy az MVM már foglalkozik szivattyús-tározós erőmű létesítésének kérdésével, ami ha megépül, akkor tipikusan képes lesz arra, hogy napon belül (is) szabályozza az időjárásfüggő megújulók túltermelését. Ám még ez sem képes arra, hogy hosszú távon több hétre, hónapra tudja tárolni az energiát.
Hárfás Zsolt hozzátette: egy ipari tevékenységet végző cég csökkentheti az áramigényét napelemes rendszer és a hozzá kapcsolódó energiatároló kiépítésével, de ez is csak rövid távú megoldást jelent. Az ipari tevékenységekhez folyamatosan stabil ellátásra van szükség – húzta alá a szakértő.
Ez többféleképpen valósulhat meg. Az import gyakoriságát és arányát viszont a fejlesztések együttes megvalósításával lehet szabályozni. A növekvő igények mellett az ellátásbiztonság garantálása, az import mérséklése, az időjárásfüggő megújulók (szakszóval élve) kiszabályozása érdekében, valamint a jelenleg stratégiai fontosságú Mátrai Erőmű lignites egységeinek pár éven belüli leállítása miatt rövidtávon feltétlenül szükséges a három új gázerőmű megépítése.
Fontos emellett a naperőművek, valamint a szélerőművek tervezett további fejlesztése is, ám ezek valós ellátásbiztonságot nem feltétlenül garantálnak, egy bizonyos szint után még kritikusabb műszaki és gazdaság kérdések merülnek fel és az országot nem lehet telerakni távvezetékekkel, nap- és szélerőművekkel, amelyek üzemideje legfeljebb huszonöt év.
Ami jelentősen képes mérsékelni az importhányadot az egyébként növekvő felhasználás mellett is, az a Paks II Atomerőmű – emelte ki Hárfás Zsolt, amelynek garantált üzemideje hatvan év lesz (ez további húsz évvel meghosszabbítható), azaz a 2030-as évek elején üzembe álló két VVER–1200 típusú blokk legalább 2090-ig üzemelhet. Stratégiai fontosságú a paksi atomerőmű újabb üzemidő-hosszabbítása is, ami az jelenti, hogy a paksi blokkok 2032–37 helyett a legjobb esetben 2052–57-ig állhatnak majd a villamosenergia-termelés szolgálatában. Így 4400 MW atomerőművi kapacitás áll majd rendelkezésre, ami képes lehet majd a behozatal részarányának érdemi csökkentésére. E cél érdekében szükségesek a gázerőművi fejlesztések, valamint a szakértő szerint egy új telephelyen újabb atomerőművi egység vagy egységek megépítése, amelyek kis moduláris blokkok is lehetnek.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet)
