– Lezárult a monetáris politika „gyors lépésekkel operáló szakasza”, a második negyedévben lassul a kamatcsökkentés üteme, a monetáris politika új szakaszba lép – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kedden online háttérbeszélgetésen, miután a monetáris tanács 75 bázisponttal 8,25 százalékra csökkentette az alapkamatot kamatdöntő ülésén.
Új pénzpiaci közegbe lépett az ország, a növekvő pénzpiaci kockázatkerülés a februárinál lassabb kamatcsökkentési ütemet indokolt márciusban – tette hozzá.
Megerősítette: az első fél év végére a várt 6,5-7 százalékos alapkamat reális forgatókönyv, ami továbbra is stabil, pozitív reálkamat-környezetet jelent.
Márciusban a tanács egyhangúlag 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, a továbbra is erőteljes és általános dezinfláció lehetővé teszi az alapkamat csökkentésének folytatását – jelezte.
A második negyedévben új szakaszt kell nyitni, ennek a szakasznak a „lépésközét” – vagyis a kamatcsökkentés mértékét – adatvezérelten határozzák majd meg, minden kamatdöntés új döntési helyzet – válaszolta a kamatcsökkentés várható mértéket firtató kérdésre.
A keddi ülésen tájékoztatása szerint három döntési opciót – 50, 75 és 100 bázispontos kamatcsökkentést – tárgyaltak.
Virág Barnabás ismertette: az infláció az év közepén átmenetileg emelkedik, ugyanakkor 2024 átlagában a korábbi jegybanki prognózisnál fél százalékkal alacsonyabb, 3,5–5,0 százalék közötti infláció alakulhat ki. Idén a belső kereslet támogatja a GDP bővülését, így várhatóan 2–3 százalék, jövőre 3,5–4,5, majd 2026-ban 3–4 százalék lesz a GDP növekedése a jegybank szerint.
Megjegyezte: a külső dezinfláció lelassult decemberhez képest. A maginfláció évesített háromhavi változása három százalék alatt van már tavaly október óta, ami alacsony inflációs közeget mutat.
Kitért arra, hogy az infláció szerkezete ugyanakkor átalakult az előző évtizedhez képest, a piaci szolgáltatások inflációja érdemben emelkedett. Az inflációs cél eléréséhez ezért kulcsfontosságú a korábbinál alacsonyabb importált infláció.
A jegybank szerint a három százalék körüli inflációs célt fenntartható módon 2025-ben érheti el Magyarország.
A reálgazdaságról elmondta: a lakossági bizalom javulásával bővülni kezdett a fogyasztás, de az óvatosság fokozatosan oldódik. A külső piacokat a kereslet elhúzódó gyengesége jellemzi, az exportpartnerek többségében romlottak az idei növekedési várakozások, ez Németországban a leghangsúlyosabb. Kitért arra, hogy javult a folyó fizetési mérleg, és a magyar gazdaság külső finanszírozási képessége is, amit az uniós források beáramlása támogat.
A közel-keleti geopolitikai feszültséget és az ebből fakadó esetleges inflációs kockázatokat szoros figyelemmel követik.
Közlése szerint a jegybank számos tényezőt követ kiemelt figyelemmel a kamatpolitika alakításánál: az inflációt, az ország kockázati megítélését, a nemzetközi monetáris politikai környezetet és a pénzpiaci stabilitást. Mindezek előretekintve is óvatos monetáris politikát indokolnak – erősítette meg. A feltörekvő piaci devizákkal szemben erősödött a kockázatkerülés. Az év elejéhez képest a globálisan meghatározó jegybankok esetében a várt kamatpályák felfelé tolódtak, amivel párhuzamosan a fejlett piaci hosszú hozamok is emelkedtek.
