A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 75 bázisponttal, 8,25 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén. A testület a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben csökkentette.
Legutóbbi, februári kamatdöntő ülésén a monetáris tanács – a januári 75 bázispontos mérséklést követően – 100 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, 9 százalékra, és a kamatfolyosó két szélét is ugyanilyen mértékben mérsékelte.
A lassítást a Világgazdaságnak előzetesen nyilatkozó elemzők is szinte biztosra vették, legfeljebb abban volt véleménykülönbség köztük, hogy a jegybank 50 vagy 75 bázispontos kamatvágást hajt majd végre.
A monetáris tanács mai döntése azért is meglepő, mert a forint a legutóbbi kamatdöntés óta a 400-as kritikus szintet is megközelítette. Hogy végül nem törte át, az csak az MNB verbális intervenciójának köszönhető – idézi fel a Világgazdaság cikke.
Annak ellenére, hogy már második hónapja van a jegybank toleranciasávjában az infláció, amely februárban 3,7 százalékra süllyedt, több olyan tényező is megjelent időközben, amely az MNB-t is óvatosságra ösztönözte:
- az egyik ilyen az országkockázati CDS-felár, amelyről mostanában nem sokat hallottunk, vélhetően az uniós források körüli bizonytalanság is játszhatott, hogy az elmúlt hetekben ismét emelkedést mutatott,
- a külpiacaink sincsenek jó formában, különösen a német gazdaság, amelynek gyengélkedése az exporton keresztül a magyar gazdaság növekedési kilátásai mellett a külső egyensúlyát is – beleértve a fizetési egyenleget – rontja. Ráadásul itt már a kormány is jelezte legutóbb, hogy idén 2–3 százalék közötti növekedést vár a korábbi 4 százalékos cél helyett,
- ugyan a jegybanktörvény módosítását a kormány egyelőre nem fogadta el, az MNB a szokottnál is durvább reakciói biztosan nem tettek jót a forintnak,
- ahogy a kockázati prémium alakulása is erősíthette az eladók megjelenését a forint piacán.
Főként ez utóbbi jelenti a nagyobb problémát, ugyanis egyre nagyobb az esélye, hogy a Fed és az EKB később indítja el a kamatcsökkentéseket, s ha elindítja, akkor is várhatóan kevesebb kamatvágást hajtanak végre, mint amit még tavaly év végén kommunikált a két szervezet. Ez pedig alaposan behatárolja a jegybank mozgásterét. Nagyon nehéz elképzelni, hogy júniusra úgy csökken 6 százalékra a magyar alapkamat, hogy a Fed az amerikai rátát 5,5 százalékon tartja. Egy ilyen forgatókönyv hatalmas nyomást helyezne a forintra, amit egyelőre nagyon el akar kerülni a jegybank – írja a Világgazdaság.