Elfecsérelt évek: versenyhátrányba került Európa

Adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar gazdaság újabb felívelő korszakba lépjen. Ezt nyilatkozta a minap Varga Mihály. A pénzügyminiszter optimizmusát lényegében az Európai Bizottság is osztja, hiszen 2025-re 3,6 százalékos magyar növekedést vetít előre. Ez azt jelentené, hogy hazánk lenne a közösség egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága, ahogy erre a korábbi években is volt példa. De mi várható a világ többi részén a következő években?

Illusztráció Fotó: FOTOGRIN

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint az elmúlt hónapokban, ha kisebb mértékben is, de javultak a világgazdaság idei kilátásai. A szervezet elemzői azzal kalkulálnak, hogy 3,2 százalékkal nő ebben az évben a világ egészére számolt bruttó hazai termék (GDP). Hasonló ütemet várnak 2025-re is. Ha részletesebben nézzük, akkor azt látjuk, hogy az euróövezetben az idén 0,8, míg jövőre másfél százalékos lehet a bővülés. Mindkét szám rosszabb mutatót jelent, mint ami a januári prognózisban szerepelt. Az unió gyengülő versenyképessége miatt egyébként többen is bírálták az Európai Bizottság vezetését. Így például a német pénzügyminiszter is.

Christian Lindner úgy nyilatkozott a múlt héten, hogy Európa „elvesztegette az utóbbi néhány évet”. A tárcavezető ezt akkor mondta, amikor megérkezett az eurózónához tartozó uniós tagállamok pénzügy- és gazdasági minisztereinek luxembourgi tanácskozására. A távirati iroda akkori ismertetése szerint úgy fogalmazott: 

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, sajnos, nem az európai gazdaság megerősítésére használta fel mandátumát, helyette mást tartott fontosnak. Emiatt a következő hónapokban és években kétszeresen is sürgető lesz a felzárkózás, ugyanis a gazdasági erő a geopolitikának is az egyik tényezője”.

Az unió gazdasága az elmúlt másfél évben összességében stagnált az ukrajnai háború következtében megdrágult üzemanyag, az infláció, az újonnan bevezetett környezetvédelmi szabályok és a bürokrácia miatt. A GDP növekedése 2023-ban mindössze 0,4 százalékos volt, szemben az Egyesült Államok két és fél százalékos és Kína 5,2 százalékos növekedésével. Németország idei növekedési prognózisát 0,3 százalékponttal, 0,2 százalékra rontotta az IMF, a jövő évit pedig ugyancsak 0,3 százalékponttal, 1,3 százalékra fogta vissza.

Európa versenyhátrányba került

Az amerikai gazdaság kilátásaival kapcsolatban már derűlátóbb a valutaalap. Az idei évre 2,7, míg a következőre 1,9 százalékos növekedést vár. Mindkét szám kedvezőbb, mint ami a januári előrejelzésben szerepelt, míg Kína esetében nem változtatott a valutaalap. A szakértők erre az évre 4,6, míg 2025-re 4,1 százalékos bővüléssel számolnak. A kínai kormány ettől optimistább, az idén ugyanis ötszázalékos növekedés a megcélzott mutató. India teljesítménye jócskán meghaladhatja Kínáét, ha az IMF prognózisa teljesül, akkor az idén 6,8, míg jövőre 6,5 százalék lehet az erősödés üteme.

India kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a kormányzat bírálói szerint az utóbbi években jelentősen szélesedett a szakadék a gazdagok és a szegények között. Úgy, hogy az ország gazdasága a tavalyi negyedik negyedévben már 8,4 százalékkal növekedett. A World Inequality Lab kutatóintézet jelentése szerint évtizedek óta nem koncentrálódott olyan hatalmas vagyon az indiai társadalom leggazdagabb egy százalékának a kezében, mint 2023 végén. A leggazdagabbak tulajdonában van az ország vagyonának mintegy negyven százaléka. A szakértők szerint a mélyülő szakadék hátterében az állhat, hogy megfelelő oktatás híján tömegek rekedtek alacsony jövedelmű munkakörökben, és a társadalom alsó és középső rétegében nem volt lehetőség a gyarapodásra.

Háború ide, háború oda, a Nemzetközi Valutaalap Oroszország gazdasági növekedését az idei évre 3,2 százalékosra teszi, amely érdemben meghaladja a januárban várt 2,6 százalékot. Jövőre a bővülés 1,8 százalék lehet a korábban becsült 1,1 százalék helyett.

– Az orosz gazdaságra nehezedő példátlan szankciós nyomás ellenére 3,6 százalékkal nőtt 2023-ban a GDP, ami duplája a fejlett országok átlagának – jelentette ki a minap Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök. A Világbank adataira hivatkozva a kormányfő azt is elmondta, hogy Oroszország vásárlóerő-paritáson számolva a világ öt legnagyobb gazdasága közé jutott. Szerinte az orosz gazdaság egyre kevésbé függ a nyersanyagexporttól, a nem olaj- és gáziparból származó bevételek negyedével nőttek.

Magyarország bruttó hazai terméke a mostani becslés szerint idén 2,2 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal nő a tavalyi 0,9 százalékos csökkenést követően. Az IMF jelentésének összeállítói szerint hazánkban az infláció a tavalyi 17,1 százalék után idén 3,7 százalék, míg jövőre 3,5 százalék lesz.