Stratégia a versenyképesség erősítéséhez

Elkészült a magyar gazdaság versenyképességének megerősítését célzó stratégia, amely 1300 vállalat közvetlen vagy szakmai szervezeten keresztül közvetített szakmai javaslatából épül fel. Van mire alapozni, a hazai tulajdonú cégek térnyerése 2010-óta tapasztalható, a turizmus, vendéglátás, bankszektor, élelmiszergyártás, építőipar, távközlés területein a legjelentősebb. Szintén kedvező, hogy a magyar vállalatok exportértékesítése is jelentősen emelkedett,

Illusztráció Fotó: Shutterstock

– Oldani kell a magyar gazdaság dualitását, a Magyarországon jelen lévő külföldi és magyar tulajdonnak együtt, integráltan kell működnie – hangsúlyozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden. A tárcavezető a Versenyképességi konferencia 2024 című kétnapos rendezvényen elmondta: a magyar, nyitott gazdaságban, erős külföldi működőtőke-beáramlás (FDI-beáramlás) és beruházási ráta mellett duális szerkezet alakult ki. 

– Ebben ötven százalék a külföldi tulajdon aránya, és azt kell elérni, hogy ezek ne elszeparáltan, hanem a magyar cégekkel együtt működjenek – hangsúlyozta. Megoldásként említette a hazai vállalatok termelési láncokba kapcsolódását, és azt mondta, hogy a hazai első körös, közvetlen és második körös beszállítók részarányát ötven százalékra kell emelni. 

Megemlítette, a magyar tulajdonú vállalatok munkatermelékenysége dinamikusan javul, a külföldi irányítású vállalatok azonban két és félszer hatékonyabban működnek. 

– A hazai tulajdonú cégek térnyerése 2010-óta tapasztalható, a turizmus, vendéglátás, bankszektor, élelmiszergyártás, építőipar, távközlés területein a legjelentősebb – ismertette. A magyar vállalatok exportértékesítése jelentősen emelkedett, 2022-ben már meghaladta az összes vállalati kivitel negyedét. Tavaly mérséklődött a beruházási aktivitás, azonban továbbra is kiemelkedő, a GDP-arányában 26,5 százalékos a magyar beruházási ráta és töretlen a külföldi működőtőke-beáramlás. A vállalati beruházásokon belül a magyar irányítású vállalatok részaránya ötven-hatvan százalék között volt az elmúlt években.

 

Nagy Márton fontosnak nevezte, hogy minél több „nemzeti bajnok”, nemzetközileg is versenyképes hazai nagyvállalkozás jöjjön létre, számuk a mostani 24-ről a negyvenre emelkedjen. Szükségesnek nevezte emellett húszezer exportképes kis- és közepes cég létrejöttét és a kifektetéseknek, a hazai vállalatok kifelé irányuló közvetlen tőkebefektetéseinek ösztönzését. Megjegyezte, hogy több ágazatban is eléri, sőt meghaladja a külföldre irányuló hazai kifektetések jövedelmezősége a Magyarországon lévő külföldi befektetésekét.

Fábián Gergely, a minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára szerint a magyar gazdaság leküzdötte a válságsokkokat és visszatért a növekedési pályára. Fontos cél lett, hogy foglalkoztatási ráta érje el a 85 százalékot. Szintén cél a gazdaság újraiparosítása, ahol a termékexport a GDP-arányában eléri a száz százalékot.

– A versenyképességi stratégia alapja, hogy a vállalatok maguk mondják meg, hogy mire van szükségük, a makroszemlélet helyett a mikroszintű megközelítés szükséges – mondta, egyúttal jelezte: a versenyképességi stratégia 1300 vállalat közvetlen vagy szakmai szervezeten keresztül közvetített szakmai javaslatából épül fel. A stratégia alappillérei a hazai hozzáadott érték növelését szolgálják, a hazai termékek előtérbe helyezését.

Nagy Ádám, iparügyekért felelős helyettes államtitkár szerint a stratégia magja egy iparstratégia, a dokumentum nyilvánosan elérhető a kormány honlapján. – Fontos érdeme, hogy koordinált keretek között meghatározza az állam feladatát. Ez erőteljesebb koordinációt jelent az ágazatokkal, ide értve a szabályozás kialakítását, az oktatás- és támogatáspolitikát, valamint infrastrukturális szükségleteket – összegezte a távirati iroda ismertetése szerint.