Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden hivatalában fogadta a német Kelet-európai Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának (Ost Ausschuss) alelnökét, Philipp Haussmannt, valamint a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ügyvezető elnökségi tagját, Barbara Zollmannt – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kelet-európai Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága, amely 2022-ben ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját, a német üzleti élet 29 kelet-európai, kelet-közép-európai, orosz, délkelet-európai és közép-ázsiai országot érintő regionális kezdeményezése. A szervezet elsődleges feladata a tagvállalatok számára a külföldi befektetések támogatása, a külkapcsolatok közvetítése és a piacra lépéssel kapcsolatos kérdések megválaszolása. A szervezetet hat vezető német gazdasági szövetség támogatja, és több mint 350 tagvállalatot számlál.
A miniszter a közlemény szerint kiemelte, hogy Németország Magyarország legfontosabb gazdasági partnere:
a német cégek több mint 220 ezer főt foglalkoztatnak Magyarországon, emellett Németország részesedése a külkereskedelemből 24 százalékot ér el, amellyel az első számú kereskedelmi partnerünk, továbbá Németország hazánk legnagyobb tőkebefektetője is, a százmilliárd eurót kitevő FDI-állományból 18,7 milliárd eurónyi köthető német vállalkozásokhoz.
Az egyeztetésen a felek áttekintették a magyar–német gazdasági és üzleti kapcsolatokat és együttműködéseket. Nagy Márton hangsúlyosan felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány mindenkivel a kölcsönös tiszteleten alapuló partnerségre törekszik és minden megalapozatlan állítással szemben Magyarország jogállam, ahol jogbiztonság, kiszámítható gazdasági és jogi környezet, valamint az egyik legversenyképesebb adókörnyezet várja a befektetőket.
A tárcavezető a közlemény szerint megállapította, hogy a német cégek Magyarországon jól érzik magukat és eredményesen működnek, a német vállalkozásokkal töretlenül szoros és jó az együttműködés többek közt a járműipar, a kiskereskedelem, a telekommunikáció és a hadiipar területén. Magyarországon megéri beruházni, hiszen a közvetlen tőkebefektetéseken elért profitráta hazánkban átlagosan meghaladja a kilenc százalékot, ami a világon a top tíz közé tartozik. Ez, valamint a kiszámítható üzleti környezet is hozzájárul ahhoz, hogy az itt beruházó német cégek négyötöde újra hazánkat választaná befektetési célpontként.
Nagy Márton a magyar–német kapcsolatokat illetően kiemelte:
a gyümölcsöző kapcsolatok mellett bizonyos körök részéről téves és hamis hangulatkeltés zajlik. Egyértelművé tette, hogy nem igaz, miszerint az együttműködéseket tekintve az élelmiszeriparban vagy a kiskereskedelemben gondok lennének, ahogy a reptér visszavásárlása is ütemezetten halad a partnerség jegyében. Egyetlen iparágban, a cementiparban fedezhető fel konfliktus, itt azonban az érintett vállalkozások visszaéltek az erőfölényükkel.
A nemzetgazdasági miniszter külön felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad hagyni, hogy ez az egyedi ügy átfertőzze a magyar–német kapcsolatokat. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy továbbra is mindenkivel kész és nyitott az egyeztetésre a kapcsolatok további megerősítése érdekében.
