Magyarországnak önellátóvá kell válnia burgonyából, a cél ennek megvalósítása – közölte az agrárminiszter pénteken a Bács-Kiskun vármegyei Kiskunhalason. Nagy István a 10. Kiskunhalasi burgonyanapok elnevezésű rendezvényen, annak fővédnökeként azt mondta: a burgonya a harmadik legnépszerűbb és legalapvetőbb élelmiszer szerte a világon.
Nem lehet Magyarországot annak a sérülékenységnek kitenni, hogy nem leszünk önellátók burgonyából
– hangoztatta. Hozzátette: megváltoztak a fogyasztói szokások, illetve az éghajlati viszony. – Ez a két külső ok, amely miatt Magyarország jelenleg nem önellátó burgonyából, és ezen változtatni kell – mondta. – A változáshoz a kormányzat minden segítséget megad – emelte ki.
– Itt az ideje megteremteni minden feltételét annak, hogy a magyar emberek az év minden napján magyar burgonyát tudjanak vásárolni – hangoztatta. – Ehhez kell egyrészt, hogy jó fajta álljon rendelkezésre, ezért kormányzati szinten támogatni kell a hazai burgonyanemesítést. Másrészt lehetővé kell tenni, hogy a kiskereskedelmi hálózatban mindig és mindenkor rendelkezésre álljon a szükséges mennyiség – közölte.
Kitért arra, hogy a világ 159 országában termesztenek burgonyát összesen csaknem 18 millió hektár területen. Több mint ötezer fajtával nemcsak a globális élelmiszer-ellátásban tölt be kulcsszerepet a burgonya, hanem az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is megfelelő segítséget nyújt.
– A világ tíz legnagyobb burgonyatermelő országából hét, a tíz legnagyobb fogyasztó országából pedig öt az európai kontinensen található. Magyarországon az elmúlt években átlagosan 8-12 ezer hektáron évente 190-300 ezer tonna burgonya termett – számolt be.
Kiemelte: a kertészeti ágazat működése prioritás az agrártárca számára. A versenyképes hazai burgonyatermesztés szempontjából a közös agrárpolitika (KAP) rendszere komoly lehetőséget biztosított az elmúlt években a gazdasági szereplőknek elsősorban a piacképes árualap létrehozása érdekében szükséges technológiai fejlesztések támogatása révén.
A Vidékfejlesztési program (VP) keretében megteremtették a burgonya termesztéséhez kapcsolódó valamennyi technológiai elem fejlesztésének támogathatóságát
– mondta. 2021–2022-ben tízezernél több mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozás számára 1200 milliárd forintot meghaladó összegben hagytak jóvá fejlesztési támogatást.
A Vidékfejlesztési program közvetlenül a kertészeti ágazatot érintő beruházási felhívásai körében több mint 6900 nyertes pályázat révén 184 milliárd forintot meghaladó támogatási összegről született már döntés.
A KAP stratégiai terv részeként idén meghirdetett beruházási pályázatok ugyanezeket a – Vidékfejlesztési programban megismert – fejlesztési célokat segítik és támogatják mindazon termelőknél, akik piaci potenciált látnak a burgonyatermesztésben. A kertészetek továbbra is számíthatnak gépek, eszközök beszerzésének, zöldségtárolók építésének támogatására. Külön beavatkozás szolgálja a mezőgazdasági – benne a kertészeti – üzemek energia-önellátásának növelését és az energiafüggőség csökkentését.
