– A 2024-es évben a lakossági lakástranzakciók száma nagyjából több mint egyharmadával emelkedett a 2023-as évhez képest. Alapvetően minden negyedévben növekedtek az abszolút számok, de az előző évhez képest a legnagyobb növekedés 2024-ben az első negyedévben történt (több mint ötven százalék). Tulajdonképpen a teljes 2024-es év kiugró az előző évhez képest. Ennek egyik jól látható magyarázata, hogy 2023 januárjától fokozatosan bővül a lakossági hitelpiac – ismertette a Világgazdaság megkeresésére Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója.
A szakértő szólt arról is, hogy 2023 január közepe és 2024 január közepe között az összes lakossági hitel esetében közel hetvenszázalékos növekedést láthatunk, a lakáshitelek pedig több mint 130 százalékkal bővültek ebben az időszakban. A személyi hitelek esetében csaknem hatvanszázalékos bővülés volt megfigyelhető, míg a Babaváró hiteleknél pedig félszázalékos csökkenést mértek.
Lakáspiac: a családok keresik a következő otthonukat
Pásztor Szabolcs szerint az Ingatlan.com elemzései alapján az látható, hogy a befektetési célú vásárlások helyett egyelőre inkább saját célra vásárolnak az emberek. Változást jelent a korábbi évekhez képest, hogy a családi, iker- és sorházak iránti kereslet meghaladja a társasházi lakásokét. Idén az érdeklődések 55 százaléka irányult ezekre, míg egy évvel ezelőtt 46, két évvel korábban pedig 48 százalék volt az arány. Ez a trendváltozás arra utal, hogy most főként a családok keresik a következő otthonukat. Azok, akiknek a kormányzat többféle könnyítést is kínál.
A hitelkamatok csökkenése, az önkéntes banki thm, a lejáró Prémium Magyar Állampapírok kamatainak megjelenése a piacon, az önkéntes nyugdíjcélú megtakarítások egy részének becsatornázása a lakáspiacra és a 21 pontos gazdasági akcióterv építőipart támogató intézkedései tovább erősítik 2025-ben a tavalyi második fél évben már megindult élénkülést a lakáspiacon.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a kelet-közép-európai térségben nagyon lényeges kérdés a GDP és az ingatlanpiac kapcsolata, hiszen a nemzeti vagyon nagy százaléka fekszik ingatlanokban, és a régió országaiban magasak az ingatlantulajdonlás mutatói. Korábban írtuk, a régióban nyolcvan-kilencven százalékos arányt jelent, idehaza ez a kilencvenhez esik közelebb.
Az ingatlanpiac és a GDP között egyébként kétirányú kapcsolat van, ugyanis az építőipar bővülése az alapanyagok, a lakberendezési tárgyak iránti kereslet növekedéséhez vezet, a lakásfelújítás pedig bővítheti a foglalkoztatást, amely növeli a GDP-t.
Fontos azonban az is, hogyha a lakosság esetében erős konjunktúraérzet van, akkor megindulnak a lakás- és a házépítések, növekszik a megrendelésállomány.
Programok sora a lakhatásért
A megfizethető lakhatás és a családok otthonteremtésének támogatása érdekében a kormány többek közt elindította a hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtó vidéki otthonfelújítási programot. Lehetővé tette, hogy a munkáltatók kedvezményes adózás mellett havi akár 150 ezer forintos lakhatási támogatást adjanak 35 év alatti munkavállalóiknak. Mindezek mellett az akcióterv keretében a kormány biztosítja az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetőségét, valamint fenntartja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó ötszázalékos kedvezményes áfát.
További részletek itt olvashatók:
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2025/01/lakaspiac-ingatlanpiac-tamogatasok
