A német gazdaság 2024-ben a második egymást követő évben zsugorodott, és nem várható növekedés idén sem, ami komoly kihívást jelent majd a februári parlamenti választás után hatalomra kerülő új kormánynak.
Tavaly a feldolgozóipar teljesítménye jelentősen, három százalékkal csökkent, különösen a gépipar és az autóipar mutatott számottevő zsugorodást. A Destatis közleménye szerint alacsony szinten maradt a termelés az energiaintenzív iparágakban, így például
- a vegyiparban
- és a fémiparban.
A feldolgozóipar teljesítménye 2023-ban is jelentősen csökkent, döntően az energiaárak erőteljes emelkedésének tulajdoníthatóan. Az építőipar összességében 3,8 százalékos zsugorodást mutatott, míg a szolgáltatószektor 0,8 százalékos növekedést ért el tavaly.
A háztartások fogyasztási kiadása 2024-ben szerény mértékben, 0,3 százalékkal nőtt az előző évihez képest, az infláció lassulása és a foglalkoztatottak béremelkedése csak korlátozott mértékben tudta ösztönözni a költekezést.
A háztartások fogyasztási kiadásain belül a legnagyobb mértékben az egészségügyre (+2,8 százalék) és a közlekedésre (+2,1 százalék) fordított kiadások nőttek 2024-ben. Ezzel szemben a magánháztartások vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra lényegesen, 4,4 százalékkal kevesebbet költöttek, mint az előző évben, emellett ruházati cikkekre és lábbelire is 2,8 százalékkal kevesebbet fordítottak, mint 2023-ban. A német statisztikai hivatal közleménye szerint 2024-ben a nehéz gazdasági helyzet a német külkereskedelemben is megmutatkozott.
Tavaly az áruk és szolgáltatások exportja 0,8 százalékkal csökkent, ezzel szemben az import kismértékben, 0,2 százalékkal nőtt. Németországban a foglalkoztatottak száma tavaly átlagosan 46,1 millióra, rekordmagasra emelkedett, 0,2 százalékkal, 72 ezerrel meghaladva a 2023. évit. A foglalkoztatás növekedési üteme azonban jelentősen lelassult, és 2024 végéhez közeledve megtorpant. A 2024-ben elért foglalkoztatásnövekedés teljes mértékben a szolgáltatószektornak tulajdonítható, ezzel szemben a feldolgozóiparban és az építőiparban csökkent a foglalkoztatottak száma.
Ruth Brand, a Destatis elnöke a „Gross Domestic Product 2024 for Germany” berlini sajtótájékoztatóján kiemelte: konjunkturális és strukturális terhek akadályozták a gazdasági teljesítmény kedvezőbb alakulását 2024-ben – derült ki a távirati iroda tudósításából.
E tényezők közé sorolható a német exportágazatot érintő verseny fokozódása a fontos értékesítési piacokon, emellett a magas energiaköltségek, a tartósan magas kamatszint, valamint a bizonytalan gazdasági kilátások is.
– Ebben a környezetben a német gazdaság 2024-ben ismét visszaesett – tette hozzá Ruth Brand. Ez az első alkalom 2002–2003 óta, amikor Németország gazdasági teljesítménye két egymást követő évben mutatott visszaesést. A Destatis ugyancsak szerdán közzétett előzetes becslése szerint a negyedik negyedévben negyedéves összevetésben 0,1 százalékkal csökkent a német GDP. A Destatis a 2024. negyedik negyedévi GDP-re vonatkozó szokásos első becslését január 30-án teszi közzé.
A német gazdaság a választási kampány vezető témája
A gazdaságának nehézségei adják a választási kampány vezető témáját is, sokan remélik, hogy az eredmény növekedésorientáltabb politikát hozhat – írta a Világgazdaság. De csak kevesen látnak gyors megoldást a problémákra, amelyek közé tartozik a gyenge globális kereslet, a gyártási válság – különösen az autógyártók körében –, az energiaválság elhúzódó hatásai, a fojtogató bürokrácia és a szakképzett munkaerő hiánya.
Németország volt az egyetlen olyan gazdaság a világ hét legfejlettebb állama (G7) között, amelyik 2023-ban zsugorodott, és elsőként teszi közzé a 2024-es teljes évre vonatkozó adatokat.
Fenyegetést jelentenek Donald Trump vámjai
A 2025-ös kilátások is borúsak. A Bundesbank mindössze 0,2 százalékos növekedést jósol, és arra figyelmeztet, hogy
akár egy újabb zsugorodás is lehetséges, ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök valóra váltja vámfenyegetéseit.
A gazdasági hanyatlás és az annak megállításáról szóló civakodás nagyban hozzájárult a német hárompárti koalíció novemberi bukásához. A február 23-i előre hozott választáson Olaf Scholz kancellár várhatóan vereséget szenved Friedrich Merz ellen, aki a konzervatív CDU/CSU blokkot vezeti, és kevesebb szabályozást és alacsonyabb adókat ígér.
