Svédországban az előző, baloldali kormányzat azt a cél tűzte ki, hogy 2040-ig a villamosenergia-termelés száz százalékban megújulókon, víz- és szélenergián fog alapulni és bezárják az összes atomerőművet. Ennek végrehajtását el is kezdték: 2016–2020 között összesen négy svéd atomerőművi egységet állítottak le, amelyek összességében mintegy 3000 MW-ot adtak. Ennek a zsákutcának bizonyult zöld energiapolitikának azonban meglett a következménye – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő annak kapcsán, hogy ezt az intézkedést felülvizsgálják.
Érdemes visszatekinteni a leállításról szóló döntés kézzelfogható következményeire, egész konkrétan 2021. február első heteire, amikor a svéd víz- és szélerőművek alig termeltek, az import korlátozott volt és olajtüzelésű vésztartalék erőműveket is üzembe kellett helyezni, de így is kevés volt a rendelkezésre álló energia. A svéd köztelevízióban ezért arra kérték a fogyasztókat, hogy mellőzzék az olyan energiaigényes eszközök használatát, mint például a porszívó, így csökkentve a svéd villamosenergia-rendszer terhelését. E felhívás hatására az online térben és a való életben is kitört a világ első „porszívólázadása”. Mindezek már akkor rámutattak a svéd energiapolitika fenntarthatatlanságára.
Rá másfél évre, 2022 októberében az energiaválság miatt az új svéd kormány stílszerűen egy igazi svédcsavarral visszaemelte az atomenergiát a villamosenergia-mixbe, sőt, nem csupán a már leállított atomerőművek újraindításáról van szó, hanem új atomerőművi egységek létesítéséről is.
Svédországban jelenleg hat atomerőművi egység üzemel összességében 7000 MW kapacitást képviselve. Friss adatok szerint 2024 első 10 hónapjában a svéd áramtermelés 29,3 százalékát az atomenergia, 22,3 százalékát a szél- és 38,7 százalékát a vízenergia biztosította. Ha csak ezt néznénk, akkor azt gondolhatnánk, hogy a helyzet idilli a kellően diverzifikált energiamixnek köszönhetően, de korántsem az – hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt.
Az időjárásfüggő megújulókkal nem lehet garantálni a stabil villamosenergia-ellátását
– emlékeztetett újfent a szakértő, és ez alól Svédország sem kivétel: itt az amúgy stabil termelőnek számító vízenergia rendelkezésre állása a klímaváltozás miatt szokatlanul száraz nyári hónapok miatt csökkent jelentősen, és erősen ingadozó volt a szélerőművek termelése is. Ezt szem előtt tartva a jelenlegi svéd kormány továbbra is a már leállított atomerőművi egységek újraindításában, illetve új atomerőművi egységek építésében látja a megoldást, azzal együtt, hogy a svéd áramigények növekedése miatt nem tudja az ország nélkülözni a villamosenergia-importot.
A leállított atomerőművek újraindítása reális forgatókönyv, azonban nem megy egyik napról a másikra. Hárfás Zsolt úgy fogalmazott, a korábban leállított atomerőművi egységek elvi szinten újraindíthatóak, de ez döntően attól függ, hogy milyen állapotban vannak. A kormányzat pozitív döntését követően a szükséges elemzések elvégezhetőek és ha ezek arra jutnak, hogy műszaki és gazdasági szempontból észszerű az egyes blokkok újraindítása, akkor a nukleáris biztonság követelményeit figyelembe véve el kell végezni a szükséges karbantartásokat, felújításokat és be kell szerezni az illetékes hatóságoktól az újraindításhoz szükséges összes engedélyt. Az új atomerőművi egységek építésével kapcsolatos tervek vonatkozásában pedig fontos, hogy az elvi döntést követően a nukleáris biztonság elsőbbrendűségét és a nemzeti érdekeket figyelembe véve mihamarabb megtörténjenek a konkrét beruházási döntések. Erre van esély, miután az atomenergia is bekerült a zöld taxonómiai körbe, ám a finanszírozás állami szerepvállalás nélkül, tisztán piaci alapon nehezen megvalósítható – fűzte hozzá a szakértő.
