Napelemes termelésben Európa élére repítette Magyarországot az ipari méretű zöldenergia-beruházásokat ösztönző kötelező átvételi rendszer (KÁT). Fenntartásának költségei azonban folyamatosan nőnek, részben a napsütéses órákban jelentkező túlkínálat idején egyre gyakrabban kialakuló negatív árak miatt – olvasható az Energiaügyi Minisztérium közleményében. A többletkiadásokat viselő ipari fogyasztók terheinek csökkentése érdekében a kormány öt évre felfüggeszti a kötelező átvételi ár inflációkövetését. A sok esetben már megtérült beruházások tulajdonosai, üzemeltetői az előkészületben lévő további szabálymódosítás szerint a KÁT-rendszerből kilépve megőrizhetik mentességüket a Robin Hood-adó megfizetése alól, de egyéb lehetőségek közül is választhatnak majd. Az újabb kormányzati döntés a magyar gazdaság erősödését, a tiszta energiára való átállást és az energiaszuverenitás elérését segíti.
A megújulóenergia-termelők támogatási rendszereit a megváltozott piaci körülményekhez szükségszerű igazítani. Ennek részeként a szabadpiacra önként kilépő kötelező átvételre jogosult energiatermelők továbbra is élvezhetik az adómentességet. Emellett a kiszámíthatóbb, tervezhetőbb finanszírozás céljából a kötelező átvételi árat a megelőző évi infláció mértékére figyelemmel, a megelőző év kötelező átvételi ára alapján vagy a megelőző év kötelező átvételi ára alapján éves indexálással állapítják meg – olvasható a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletben.
A jogszabály értelmében a kötelező átvételi támogatási rendszer kiszámíthatóbb és tervezhetőbb finanszírozása céljából a kötelező átvételi ár mértékét a megelőző év inflációjának mértékére tekintettel határozzák meg.
A most megjelent jogszbály továbbá elrendeli, hogy:
- az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 10. § 1. pont 1.5. alpontjában foglaltaktól eltérően a villamos energia kötelező átvételi rendszerében értékesítő termelőkre az energiaellátó fogalmát nem kell alkalmazni.
- a 424/2022. Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KÁT rendelet) 3. § (4) bekezdésében és 5. számú mellékletében foglaltakat a (2)–(5) bekezdés szerinti időszakokra vonatkozóan a következőkben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
- a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló rendelet szerinti prémium típusú támogatás szabályai szerinti elszámolásra váltó KÁT-termelőre vonatkozó kötelező átvételi árak kivételével a KÁT rendelet 5. számú melléklete szerinti indexálás nem alkalmazandó 2025. január 1-jétől a veszélyhelyzet végéig, de legfeljebb a 2029. év végéig, hanem a kötelező átvételi árak a tárgyévet megelőző évre megállapított szinten maradnak.
- ha a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőzően utoljára közzétett, a megelőző év azonos időszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értéke az 1,06-ot eléri, akkor a tárgyévre a (2) bekezdés nem alkalmazandó.
A KÁT rendelet 3. § (4) bekezdése szerinti közzététel során a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal a (2)–(3) bekezdést is figyelembe vevő számítást végzi el. A hivatal a honlapján 2025. január 31. napjáig közzéteszi a 2025. évre vonatkozóan a KÁT rendelet 3. § (4) bekezdése szerinti alkalmazandó kötelező átvételi árakat és azok időben egyenletes termelés feltételezésével számított átlagát. A rendelet már ma életbe lép.
