A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) több fontos adattal is jelentkezik. Kedden jelennek meg a januári inflációs adatok. – Az év eleji inflációs mutatók mindig kiemelkedő jelentőséggel bírnak, hiszen hazánkban az átárazások jellemzően az év elején a legmagasabbak – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Emlékeztetett, a pénzromlás üteme decemberre az előző havi 3,7 százalékról 4,6 százalékra gyorsult, meghaladva az elemzői várakozásokat. A forint gyengülése miatt az év elején az infláció tovább gyorsulhatott, megközelítve (vagy rosszabb esetben akár el is érve) az öt százalékot. Némi enyhülést a március hozhat, amikortól is a szolgáltatások tavalyi jelentős drágulása a bázisba kerül és az idei drágítás „csak” a tavalyi 3,7 százalékos infláció alapján történik.
(Fotó: Kurucz Árpád)
Csütörtökön a decemberi ipari adatok második becslését ismerhetjük meg. – Az első becslés szerint az ipar decemberben is gyengén teljesített, az év végi leállások ha nem is sokkal, de hosszabbak voltak a szokásosnál. Éves alapon a termelés a nyers adatok szerint 5,3, míg munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékkal csökkent, miközben havi alapon 1,8 százalék volt az elmaradás – sorolta Regős Gábor, hozzátéve, hogy az új becslésből megismerhetjük az egyes iparágak kibocsátásának alakulását, illetve a rendelésállomány változását.
Pénteken látnak napvilágot az építőipar decemberi – és így 2024 egészére vonatkozó – adatai. Novemberben az építőipar termelése havi alapon két százalékkal csökkent – ez nem okozott meglepetést a novemberi 4,6 százalékos bővülés után. Éves alapon az ágazat teljesítménye 1,7 százalékkal mérséklődött. A szerződésállomány 14,4 százalékos bővülése reményt ad a növekedésre, de ez december vonatkozásában még egyáltalán nem vehető biztosra. Az év első tizenegy hónapjában az ágazat teljesítménye 0,5 százalékkal bővült, így az év végi hajrá meghatározza, hogy az év egészét tekintve tudott-e növekedni az ágazat termelése.
Hétfőn közli a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás január végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Az idei év első hónapjaiban a prémium magyar állampapírok kamatfizetése várhatóan érdemi hiányt okoz a pénzforgalmi egyenlegben – szemben az eredményszemléletű mutatóval (ennek kellene három százalék alatt lennie), hiszen ott a kamatkiadás folyamatosan kerül elszámolásra, nem egyetlen időpillanatra (a kifizetés napjára) koncentrálva.
Az Eurostat a héten két fontosabb adatot közöl – hívta fel a figyelmet a vezető közgazdász: csütörtökön a decemberi ipari adatokat, míg pénteken a negyedik negyedéves GDP második becslést. Novemberben az ipar teljesítménye az eurózónában 0,2 százalékkal, míg az Európai Unióban 0,1 százalékkal nőtt havi alapon, miközben éves összevetésben 1,9, illetve 1,7 százalékkal visszaesett. Az egy évvel korábbihoz képest az egyes tagországok közül a legnagyobb visszaesés Horvátországot (6,6 százalék), Írországot (5,6 százalék) és Ausztriát (5,0 százalék) jellemezte, miközben jelentősen tudott bővülni a máltai (13,5 százalék), a belga (8,7 százalék) és a görög (4,8 százalék) ipar termelése.
Az első becslés szerint az eurózóna GDP-je negyedéves alapon stagnált a negyedik negyedévben, míg az Európai Unióé minimálisan bővült. Éves összevetésben mindkét területen növekedést mértek, 0,9, illetve 1,1 százalékost. Az előző negyedévhez képest több jelentős tagállam gyenge teljesítményt ért el (Németország -0,2 százalék, Olaszország 0 százalék, Franciaország -0,1 százalék), miközben szépen teljesített a spanyol (0,8 százalék) és a portugál (1,5 százalék) gazdaság.
Az Egyesült Államokból a héten több fontos adat is érkezik: szerdán a januári inflációs és reálbér adatokat, míg csütörtökön a szintén januári termelőiár-adatokat ismerhetjük meg.
Az amerikai inflációs adatoknak a kamatpálya várható alakulása miatt van jelentősége: bár a tengerentúlon az infláció nem magas, de a jegybanki célt meghaladja, így ez egyelőre akadálya a kamatcsökkentéseknek, ami a magyar monetáris politika számára is korlátot jelent.
Decemberben az amerikai infláció havi alapon 0,3 százalékról 0,4 százalékra gyorsult, miközben az éves alapú pénzromlás mértéke 2,7 százalékról 2,9 százalékra emelkedett. A maginfláció havi alapon 0,2, éves alapon 3,2 százalékot tett ki – ismertette Regős Gábor.
A reálbérek emelkedése az Egyesült Államokban továbbra sem kiugró, ennek inflációs hatásától nem kell tartani: decemberben havi alapon 0,2, míg éves alapon 1,0 százalékkal emelkedett a reál órabérek értéke. A termelői árak éves alapú növekedése valamivel meghaladja a fogyasztói árakét, de nagymértékű drágulásról itt sem lehet beszélni, az árindex az előző havi 3,0 százalék után 3,3 százalékot ért el, havi alapon ugyanakkor az áremelkedés lassult, 0,4 százalékról 0,2 százalékra. A maginflációs kosár drágulása havi alapon a novemberihez hasonlóan 0,1 százalékot tett ki, míg éves alapon 3,5 százalékról 3,3 százalékra lassult.
Pénteken tartja soron következő ülését a román jegybank Monetáris Tanácsa. Romániában az alapkamat a magyarhoz hasonlóan jelenleg 6,5 százalék. Romániában az alapkamat az elmúlt három ülésen nem csökkent és erre alapvetően most sem számítok, tekintettel a magas, 5,1 százalékos inflációra – tette hozzá.
