Nagy Márton: Az idei az áttörés éve, látszik a fordulat

Egyértelműen látszanak a fordulat jelei a magyar gazdaságban – mondta Nagy Márton a Világgazdaság Merre tart a hitelezés? című konferenciáján. A nemzetgazdasági miniszter szerint joggal fogalmazhatunk úgy, hogy az idei az áttörés éve lesz.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Fotó: Vémi Zoltán

Az idei tényleg az áttörés és fordulat éve, rengeteg olyan mutatószám van, amelyek a fordulatot mutatják – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság Merre tart a hitelezés? című konferenciáján. A tárcavezető szerint több ilyen mutató van, ezek között említette a foglalkoztatást, a hitelpiacot, vagy az új és használt autók vásárlását. A lakosság esetében egyértelmű fordulat látszik a hitelezésben, a kiskereskedelmi forgalom januári adatai pedig nagyon jók lesznek az online pénztárgépek adadati alapján. Szerinte lehet repülőrajtról beszélni.

A miniszter kiemelte, hogy a lakossági hitelezés mellett a vállalati hitelezés is megindul az idén. Biztosítani kell az olcsó finanszírozást, a vállalatok úgyis eldöntik, hogy mire kell nekik a segtség. Fontos például a hatékonyság javítása. Minél alacsonyabb a kamatláb, annál nagyobb a kereslet a hitelek iránt, ezért fontos, hogy a Széchenyi-kártya-programban ez három százalékra csökkent.

A lakossági hitelezésre visszatérve a Nagy Márton jelezte, hogy itt tavaly a növekedés elérte a tíz százalékot. Ez a mutató az Európai Unió élmezőnyéhez tartozik. Tavaly példul a második legnagyobb értéket érte el a lakáshitel-állomány bővülése. Ráadásul soha ennyi kölcsönt nem helyezett ki a bankszektor, úgy, hogy ezek döntő része piaci hitel volt.

Tere van a lakáshitel-állomány bővülésének

Nagy Márton szerint a hitelállomány bruttó hazai termék (GDP) arányában nevetséges alacsony szinten van, kevesebb, mint a GDP tíz százaléka. Miközben a saját tulajdonú lakásállomány nyolcvan százalék fölötti. Ez mind azt mutatja, hogy nálunk nagyon alacsony a hitelpenetráció, tehát bőven lehetne még hitelezni, ezért nem tekinthető veszélyesnek ez a szint.

Ma egy átlagos kölcsönszerződés húszmillió forintnál jár. Ezzel együtt szerinte óvatosan kell bánni a lakáshitel-állománnyal, mert közben a lakásárak emelkednek. Ez az állomány 2010-hez képest reálértéken alacsonyabb szinten van, ami azt mutatja, hogy ez a hitelkiáramlás az árakhoz képest nem tekinthető magasnak. Azaz reálértéken sokkal nagyobb tere van a lakáshitel-állomány bővülésének, tette hozzá. – Beigazolodótt, amit vártunk, a lakáspiacon őrület és iszonyú kereslet van – fogalmazott. 

Nagy Márton szólt arról is, hogy idén 550 milliárd forint áramlik ki az állampapírokból, ebből csak az első negyedévben 250 milliárd forint. Ez az összeg lényegében a lakáspiacra megy, tehát több tíz milliárd forint jelenik meg ezen a területen. Ugyanakkor látják azt is, hogy az árak emelkednek, ezért fontos a lakáspiaci tőkeprogram. Ez évben sokkal több lakás fog felépülni, de az igazi áttörés 2026-ban jön, amikor húszezer fölött lehet ismét az újonnan átadott lakások száma.

Mi a helyzet a vállalatoknál?

Nagy Márton még nem látja a fordulat jeleit a vállalatok hitelezésénél. A penetráció nagyon alacsony, nagyon alacsony szintről kapaszkodunk fel. Ezért a bankoknak egyre nagyobb hajlandóságot kellene mutatniuk a vállalati hitelezés terén. A gond az, hogy ebben a szegmensben sokkal nagyobbak a kamatok, mint a lakáspiac esetében. Jelenleg 9-10 százalékos kamatokról beszélünk, ez a szint nem alkalmas arra, hogy a hitelezés lendületet vegyen. 

A kis- és közepes vállalkozások (kkV) kölcsöneinek fele lényegében támogatott hitel. Ez is csak azért működik, mert van Széchenyi-kártya-hitel és volt egy Baros Gábor-hitelprogram, amivel el tudták kerülni, hogy vállalatok bajba kerüljenek. Az állam jelentős összeggel támogatja a költségvetésből a kkv-kat a Széchenyi-kártya-programon keresztül, ez jelenleg 300 milliárd forint terhet jelent az államnak.

Ha alacsonyabb a kamatláb, akkor erősebb a kereslet

Nagy Márton szólt arról, hogy rendkívül erős volt a november és december annak köszönhetően, hogy levitték öt százalékra a beruházási hitelek kamatát, ami jelentős keresletet generált. Azaz: nem igaz, hogy nincs hitelkereslet alacsonyabb kamatláb mellett. A miniszter a Demján Sándor-program kapcsán több adatot is ismertetett. A kkv-k 37 százaléka kapacitásnövelés céljára re adott be beruházási hiteligénylést, a többség a hatékonyság javulását tűzte ki célul, például IT-fejlesztésre vagy energiahatékonyság javítására költik a pénzt. Sok cég érkezett az építőiparból és az idegenforgalomból, valamint területileg is nagyon kiterjedt a vállalati kör. A miniszter úgy látja, a vállalati hitelezésben a programnak köszönhetően eljön a fordulat az idén.

– Várjuk, hogy ha tud, akkor a Magyar Nemzeti Bank is segítsen – üzent a tárcavezető a március negyedikével felálló új jegybanki vezetésnek. A központi bank ugyanis nem pusztán a kamatlábon keresztül tud támogatást nyújtani.