Nagy Márton: Az idei az áttörés éve, látszik a fordulat

Egyértelműen látszanak a fordulat jelei a magyar gazdaságban – mondta Nagy Márton a Világgazdaság Merre tart a hitelezés? című konferenciáján. A nemzetgazdasági miniszter szerint joggal fogalmazhatunk úgy, hogy az idei az áttörés éve lesz.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Fotó: Vémi Zoltán

Nagy Márton szólt arról is, hogy idén 550 milliárd forint áramlik ki az állampapírokból, ebből csak az első negyedévben 250 milliárd forint. Ez az összeg lényegében a lakáspiacra megy, tehát több tíz milliárd forint jelenik meg ezen a területen. Ugyanakkor látják azt is, hogy az árak emelkednek, ezért fontos a lakáspiaci tőkeprogram. Ez évben sokkal több lakás fog felépülni, de az igazi áttörés 2026-ban jön, amikor húszezer fölött lehet ismét az újonnan átadott lakások száma.

Mi a helyzet a vállalatoknál?

Nagy Márton még nem látja a fordulat jeleit a vállalatok hitelezésénél. A penetráció nagyon alacsony, nagyon alacsony szintről kapaszkodunk fel. Ezért a bankoknak egyre nagyobb hajlandóságot kellene mutatniuk a vállalati hitelezés terén. A gond az, hogy ebben a szegmensben sokkal nagyobbak a kamatok, mint a lakáspiac esetében. Jelenleg 9-10 százalékos kamatokról beszélünk, ez a szint nem alkalmas arra, hogy a hitelezés lendületet vegyen. 

A kis- és közepes vállalkozások (kkV) kölcsöneinek fele lényegében támogatott hitel. Ez is csak azért működik, mert van Széchenyi-kártya-hitel és volt egy Baros Gábor-hitelprogram, amivel el tudták kerülni, hogy vállalatok bajba kerüljenek. Az állam jelentős összeggel támogatja a költségvetésből a kkv-kat a Széchenyi-kártya-programon keresztül, ez jelenleg 300 milliárd forint terhet jelent az államnak.

Ha alacsonyabb a kamatláb, akkor erősebb a kereslet

Nagy Márton szólt arról, hogy rendkívül erős volt a november és december annak köszönhetően, hogy levitték öt százalékra a beruházási hitelek kamatát, ami jelentős keresletet generált. Azaz: nem igaz, hogy nincs hitelkereslet alacsonyabb kamatláb mellett. A miniszter a Demján Sándor-program kapcsán több adatot is ismertetett. A kkv-k 37 százaléka kapacitásnövelés céljára re adott be beruházási hiteligénylést, a többség a hatékonyság javulását tűzte ki célul, például IT-fejlesztésre vagy energiahatékonyság javítására költik a pénzt. Sok cég érkezett az építőiparból és az idegenforgalomból, valamint területileg is nagyon kiterjedt a vállalati kör. A miniszter úgy látja, a vállalati hitelezésben a programnak köszönhetően eljön a fordulat az idén.

– Várjuk, hogy ha tud, akkor a Magyar Nemzeti Bank is segítsen – üzent a tárcavezető a március negyedikével felálló új jegybanki vezetésnek. A központi bank ugyanis nem pusztán a kamatlábon keresztül tud támogatást nyújtani.