Új lendületet kap Magyarországon a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztése, miután bő egy hete Palkovics László látja el a terület koordinálásával járó feladatokat. Teendőiről, a terület prioritásairól és eddigi eredményeiről a Világgazdaságnak nyilatkozott a kormánybiztos. Palkovics László szerint a fő kérdés az, hogy milyen legyen Magyarország viszonya a mesterséges intelligenciához. Ezt eléggé meghatározza, hogy a most megkezdődő munkának már van előzménye.
Fotó: Shutterstock
– 2020-ban, amikor még technológiai miniszter voltam, elkészült az ország MI-stratégiája, amelyet a kormány elfogadott, jelenleg is ez érvényes – emlékeztetett. A stratégia alapvetően technológia irányultságú volt. Mivel azonban a terület gyorsan fejlődik, látszik, hogy a stratégiát ki kell szélesíteni. Az ezzel kapcsolatos feladatot 2022-ben Nagy Márton miniszter vette át. Tavaly értékelték az érvényes stratégiát, de megállapításaikat, a változtatásokat még nem vezették át. Ebből bőven következnek új feladatok, továbbá nyilván meg kell határozni azokat a prioritásokat, amelyek a magyar közösséget leginkább érintik.
– Messziről nézve a mesterséges intelligencia két dolgot jelent: az általa kínált lehetőségek kihasználását és a vele kapcsolatos veszélyek elkerülését. Az államnak mindkettőben van feladata, ez szerepel is a miniszterelnöktől kapott felkérésemben – magyarázta.
Palkovics László szólt arról is, hogy Magyarországnak sokféle és nagyszámú, például oktatási, tudományos, gazdasági vagy kutatási lehetőség kínálkozik az MI területén. Szerinte ostobaság lenne ezeket a lehetőségeket kihasználatlanul hagyni.
– Ha pedig nem lépünk, ne legyenek illúzióink: megteszi majd helyettünk más – emelte ki.
Az MI kapcsán jelentkező veszélyek elkerülése viszont tipikus állami feladat, amelynek van egy jogszabályi oldala, az AIA (Artifical Intelligence Act). Ennek részeként már megtörtént a legmagasabb veszélyességi kategóriába tartozó tevékenységek tiltása. E kategóriába tartoznak például
- a személyiségi jogok elleni sérelmek,
- vagy az emberek kategorizálása annak alapján, amit az MI fel tud ismerni, ilyen a bőrszín vagy a nem.
Létre kell hozni a mesterséges intelligencia szervezeteit, azaz egy AI office-t és egy kutatási tanácsot. A tanács majd folyamatosan monitorozza, mi történik ezen a területen. Maga a kormánybiztosi feladat a két említett terület, tehát a jogszabályi oldal és a szervezeti keret koordinálása. Nem az állam felügyeli a hazai MI egészét (csak a jogszabályi részét), ez szabja meg a kormánybiztosi feladatokat is. Azzal viszont lesz feladat, hogy megteremtsék például az MI-eredmények alkalmazásának lehetőségét, hogy az üzleti szereplők, a piac bekapcsolódhasson a hasznosításba.
Palkovics László beszélt a közeli lehetőségekről is. Ilyen például a szuperszámítógép (HPC, High Performance Computer) kapacitásának biztosítása. Egy nagy nyelvi modell tréningezése ugyanis ilyen, nagy kapacitást igényel. A tudomány által igényelt területeknek is meg kell jelenniük a stratégiában, ilyenkor annak finanszírozását is biztosítani kell. Lényegében ennek a feladatkörnek a konkrét teendőkre, intézkedésekre bontásához kezdenek hozzá.
A kormánybiztos beszélt a prioritásokról is. Ide tartozik például az digitális állampolgársági program, amelyet tovább kell vinni, ahogyan ilyen a digitális közigazgatás és az oktatási rendszerünkben a tananyagok más platformokra helyezése is. Ez utóbbi alapjaként készült egy háromszáz oldalas, pdf-ben elérhető információhalmaz, amelyből majd létrehozható egy különböző formában megjeleníthető adatállomány.
– Ha oktatási anyagként hasznosítjuk, akkor ez az adatállomány lehet prezentáció, tanulmány, és definiálhatók hozzá kérdések is. Például az oktatási anyag elmondatható valakinek az avatarjával (digitális leképeződésével) úgy, hogy közben fut mellette a prezentáció, míg alatta, a harmadik streamen, a chatszobában pedig érkeznek a hallgatói, tanulói kérdések. Ha a kérdések alapján a rendszer azt állapítja meg, hogy valami nem teljesen világos a tanulónak, akkor visszalép az ismertetésben a kérdéses részhez – ismertette.
