Szó sincs arról, hogy államosítják az önkormányzatok pénzét

Jelentős megtakarítással számol a kormány.

2025. 03. 03. 13:44
Illusztráció Fotó: MTI/Róka László
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A múlt héten bocsátotta társadalmi egyeztetésre a Nemzetgazdasági Minisztérium azt a rendelettervezetet, amely alapjaiban alakítja át az önkormányzatok pénzügyeit. A bevezetendő rendelet szerint minden önkormányzat számlavezetője a Magyar Államkincstár (MÁK) lesz, viszont a napi működéshez szükséges likviditást továbbra is a kereskedelmi bankok számláján tarthatják az önkormányzatok – írta a Világgazdaság.

A Nemzetgazdasági Minisztérium háttérbeszélgetésén tisztázni akarták a sajtó egy részén végigfutó félreértést: 

az önkormányzatok pénzét senki sem államosítja, pláne nem március 31-től. A reform része annak a folyamatnak, amely a közpénzek jelentős részét az államkincstárnál tervezi kezelni. Kiemelték: ez már most is gyakorlat számos független intézmény – például a bíróságok, az Állami Számvevőszék – esetében is.

A cél az állami likviditás menedzselése és az államadósság csökkentése, az uniós előírások szerint ugyanis az önkormányzatok adósságát is az államadósság rovatba jegyzik fel. De arról sem kellene elfelejtkezni, hogy az önkormányzatok pénze is közpénz – hívták fel a figyelmet. Ahogy a háttérbeszélgetésen elhangzott, a cél az önkormányzatok autonómiájának megőrzése, ami nem is sérül ezzel a szabályozással, illetve a reform sem többletköltséggel, sem adminisztrációs teherrel nem jár. A bevezetés három lépcsőben zajlik:

  • 2025. október 1. a fővárosi önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzatok és a megyei jogú városok esetén,
  • 2027-től a városi önkormányzatoknál, 
  • 2028-tól válik teljes körűvé a szabályozás, minden városinál kisebb önkormányzatra is kiterjed. 
    A beszélgetésen elhangzott az is, hogy az önkormányzatok előző évi költségvetési kiadásainak öt százaléka mindig a számlán lesz, rendkívüli pénzforrást igénylő esetekben pedig a MÁK utalja a szükséges összeget, ha az önkormányzat előző nap bejelenti  a forrásigényét. Hangsúlyozták, hogy nem kell az összes pénzeszközállományt a kincstári egységes számlán tartani. Az előző évi költségvetés öt százaléka az önkormányzatok rendelkezésékre áll, illetve rendelkezésükre áll a következő munkanap feladatainak és pénzügyi kötelezettségeinek forrása is. A kincstári számlán az önkormányzatok pénzmozgásai mentesek lesznek a tranzakciós illetékről – jelezték. 

Az új intézkedéstől komoly megtakarítást vár a kormányzat, számításaik szerint 31 milliárd forint maradhat a államkasszában az új szabályozás következtében.

A sajtóban tehát néhány téves értelmezés jelent meg: a bevezetés dátuma nem március 31. hanem október, és – az álhírekkel ellentétben – nem szűkül az önkormányzatok pénzügyi mozgástere. Ahogy a pénzügyi autonómiájuk sem csorbul a Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontja szerint. A számításaik szerint háromszázmilliárd forint kerül át a MÁK-hoz az intézkedés bevezetése után. Ez úgy jön ki, hogy az önkormányzatok likviditása évi kilencszázmilliárd. Mivel először csak 49 önkormányzatnál vezetik be az új rendszert, az általuk kezelt pénztömeg négyszázmilliárd forint, amelyből a minisztérium kalkulációja szerint százmilliárd marad majd a kereskedelmi bankoknál vezetett számlákon. 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.