Megvizsgálta a Tényellenőr, hogy megfelel-e a valóságnak az a közelmúltbeli állítás, ami a Pénzcentrum portálon egyik cikkében meg, és így hangzik: Magyarország sajnos egyre kevésbé képes elhárítani azt a kritikát, miszerint Európa „összeszerelő országává” váltunk.
A Tényellenőr arra a megállapításra jutott, hogy ez az állítás hamis. Indoklásuk szerint ugyanis
Magyarországon európai szinten is az átlagot meghaladó arányban – a foglalkoztatottak 9,1 százaléka – dolgozik magas és középmagas technológiai gyártásban. Ezzel Magyarország a negyedik helyen van az Eurostat 2024-es adatai szerint.
Emellett számos külföldi cég nemcsak gyártókapacitást, hanem kutatás-fejlesztési központokat is telepít hazánkba.
Az Eurostat magas- és középmagas technológiai gyártási ágazatokban és a tudásintenzív szolgáltatási szektorokban foglalkoztatottak arányát bemutató 2024-es statisztikájában hazánk 4. helyezett az egész Európai Unióban – részletezik. A foglalkoztattak 9,1 százaléka ilyen területeken dolgozik, ebben a mutatóban csak Csehország (10,5); Szlovákia (10,1) és Németország (9,7) százalékkal jár előttünk. Az említett iparágak és szektorok közé tartozik többek között a vegyipar, a gyógyszeripar és az autógyártás.
Felidézik: 2023-ban az ipar a magyar bruttó hozzáadott érték 22 százalékát adta, ami meghaladja az uniós átlagot (21 százalék), és Magyarországot a 8. helyre sorolja az uniós tagállamok között. A feldolgozóipar önmagában a teljes nemzetgazdaság hozzáadott értékének 20 százalékát adta, így ez a legjelentősebb súlyú ágazat.
A magyar kormány ipart támogató politikájának is köszönhetően egyre több multinacionális vállalat nemcsak a termelését hozza Magyarországra, hanem K+F központot is telepít vagy bővíti meglévő kutatási kapacitásait. Ezek a beruházások gyakran a legmodernebb technológiákra (pl. mesterséges intelligencia, önvezető járművek, biotechnológia) fókuszálnak és magas képzettségű magyar szakembereket foglalkoztatnak.
A cikk konkrét példákat is említ, többek között
- a Samsung SDI gödi K+F tevékenységének 61,9 millió eurós bővítését,
a Continental mesterséges intelligenciára és önvezetésre fókuszáló budapesti fejlesztéseit, - a Jaguar Land Rover budapesti mérnöki központját
- és a szoftverfejlesztő Diligent rekordméretű, 93,6 millió eurós budapesti K+F beruházását
A HIPA adatai szerint 2024-ben 19, elsősorban innovációfókuszú projektet támogattak.
A Tényellenőr következtetése tehát az, hogy az Eurostat és a KSH adatai világosan mutatják, hogy a magyar gazdaság nem egyszerűen egy alacsony hozzáadott értékű „gyár” a külföldi cégek számára.
Az ország ipari ágazata diverzifikált, jelentős hazai értékteremtéssel, magasan teljesítő külföldi és hazai cégekkel, valamint növekvő jelenléttel rendelkezik a magas hozzáadott értékű ágazatokban, mint például a gyógyszeripar, a vegyipar és a szolgáltatások.
Az adatokból az is kiderül, hogy a magyar munkavállalók az európai átlagot meghaladó arányban töltenek be magas hozzáadott értékű munkahelyeket.
