A jegybank részéről nincs most itt az ideje a lazításnak

A piacot leginkább az iráni háború eseményei mozgathatják most is. A hét legfontosabb eseménye a jegybank keddi kamatdöntő ülése lesz.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) épülete Fotó: Kovács Attila Forrás: MTI

A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön a turisztikai szálláshelyek februári adatait, pénteken pedig a szintén februári munkaerőpiaci adatokat közli. Januárban a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 3,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma 2,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, miközben a külföldi vendégek 4,4 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a hazai szálláshelyeken – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Legutóbbi, februári ülésén a jegybank 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette irányadó rátáját
(Fotó: Cvetelina Diankova / Shutterstock)

Elmondta azt is, a munkaerőpiacot januárban az eddigiekhez hasonlóan csökkenő foglalkoztatás jellemezte, miközben a munkanélküliség kismértékben emelkedett. A foglalkoztatottak száma 4 609 000 fő volt, ami 76 ezer fővel alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A csökkenés három tényezőre vezethető vissza – sorolta:

• egyrészt csökken a munkaképes korú népesség létszáma,
• másfelől a stagnáló gazdasági környezet – és gyenge ipari teljesítmény – mellett a vállalatok spórolnak a munkaerőn,
• harmadrészt pedig az üres álláshelyeket sokszor külföldi munkavállalókkal töltik be.

Januárban a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékot tett ki, ami az egy évvel korábbinál 0,2 százalékponttal magasabb.

A hét legfontosabb eseménye – legalábbis azok közül, amelyeket előre lehet látni, hiszen egyébként a piacot leginkább az iráni háború eseményei mozgathatják most is –, a jegybank keddi kamatdöntő ülése lesz. Legutóbbi, februári ülésén a jegybank 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette irányadó rátáját. Akkor a jegybanki vezetés hangsúlyozta, hogy ülésről ülésre döntenek, azaz nincs szó kamatcsökkentési ciklusról. Az idő azóta ezt a megközelítést igazolta: az iráni események nyomán a forint jelentősen gyengült és árfolyama volatilissé vált, az energiaárak emelkedtek, de olyan, a mezőgazdaság szempontjából kiemelkedő fontosságú termékeknél is jelentős drágulás következett be, mint a műtrágya. Azaz az inflációt most jelentős kockázatok övezik, a háború elhúzódásától függ, hogy ezek a hatások mennyire lesznek erősek – de a további lazításnak nem most van itt az ideje.

A jegybank pénteken közli a negyedik negyedéves fizetési mérleg adatokat, illetve az előző évek adatait is revideálja. A harmadik negyedévben a folyó fizetési mérleg egyenlege 931,6 millió eurós többletet mutatott az egy évvel korábbi 375,5 millió euró után. A javulásban legnagyobb része a szolgáltatások növekvő egyenlegének volt – ez 448,0 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbit. Javult azonban az áruk egyenlege is, 245,5 millió euróval – emelte ki Regős Gábor.

Hétfőn közli a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás központi alrendszerének február végi helyzetéről szóló részletes tájékoztatóját. Februárban az államháztartás jelentős, de nem váratlan hiányt halmozott fel: a hiány mértéke 2139 milliárd forint volt, aminél nagyobb deficitet csak 2020-ban ért el a költségvetés. Ebben persze szerepet játszanak olyan egyedi kifizetések is, mint a 13. és 14. havi nyugdíj, de a hiány pontos összetevőiről a részletes tájékoztatóból kapunk képet.

Nemzetközi színtéren nem lesz túl izgalmas a hét – fontosabb statisztikai adat várhatóan nem jelenik meg és a monetáris politikában sem várható sem a régióban, sem a nagyobb jegybankoknál (Fed, EKB) döntés.