Vonzó úti célból rettegett háborús zóna – Logisztikai rémálom jöhet a közel-keleti csomópontok kiesésével

Az izlandi Eyjafjallajökull és a koronavírus-járvány kitörése óta nem érte olyan hirtelen sokk a globális légi közlekedést, mint a jelenlegi iráni konfliktus. A dubaji és dohai csomópontok bénultsága, a járatfelfüggesztések és az egekbe szökő üzemanyagárak közvetlen gazdasági és logisztikai válságot idéznek elő Európától Ausztráliáig, érintve Magyarország turisztikáját és légi közlekedését is.

Fotó: Veres Viktor

Az Tourism Economics előzetes becslése alapján a háború keltette bizonytalanság miatt a nemzetközi turizmus a Közel-Keleten idén akár 11, kedvezőtlen esetben akár 27 százalékkal is visszaeshet. Az Oeconomus elemzése azt vizsgálja, miként vált a korábban kizárólag kőolaj- és földgázexportra építő Öböl-térség a világ turizmusának és légi közlekedésének megkerülhetetlen tengelyévé. 

A közel-keleti légi közlekedés válságos napjait éli / Fotó: Shutterstock

A világ élvonalában az Öböl-menti országok légi közlekedése

Azt írják, az Öböl-menti országokat 2024-ben több mint 70 millió turista kereste fel, míg a térség légitársaságait ennél is lényegesen többen használták. 

A nemzetközi forgalom alapján dubaji a világon a legnagyobb utasforgalmat bonyolító repülőtér, míg a dohai a 10. a rangsorban. Ennek köszönhetően 2025-ben a közel-keleti régió repülőtereit 466 millió utas vette igénybe. 

A térséghez globálisan a légiutasforgalom közel 10 százaléka kötődik, de az aktuális leállások, illetve korlátozások a módosított útvonalak miatt is nagyban befolyásolják a nemzetközi légi közlekedést, valamint növelik a repülési időt és az üzemanyagköltségeket is.

Az anyagi veszteség mértékét nehéz előre megbecsülni, nagyban függ az iráni konfliktus alakulásától. Ehhez a kieséshez adódnak még olyan tényezők, mint az üzemanyagárak megugrása és a kényszerű útvonalmódosítások – például Szaúd-Arábia déli része felé, – amelyek jelentősen növelik a repülési időt és a kerozin-fogyasztást. Továbbá számolni kell az infrastrukturális károkkal, mint a dubaji repülőtér közelében történt robbanásokról és károkról, ami tovább hátráltatja a későbbi újjáépítést és a forgalom helyreállítását. Ugyanakkor a legjelentősebb kihívást a bizalom helyreállítása jelenti majd hosszútávon – véli Németh Viktória, az Oeconomus senior kutatója.

A magyar utazók is megérzik a dubaji légihíd összeomlását

A Perzsa-öböl stratégiai elhelyezkedése és az ágazat piacvezető szerepe miatt jelentősek a globális utasforgalomra és a nemzetközi gazdaságra gyakorolt hatások. Így az Öböl-menti folyosó kiesése megbénította az 

• Európa, 
• Ázsia és 
• Ausztrália 

közötti légi közlekedést. A helyi légitársaságok újraindításának bizonytalansága mellett fennmarad a magas kockázatú besorolás a teljes régióra, amely a kutató szerint megnehezíti a nyugati társaságok visszatérését is.

Magyarországot a régióban rekedt magyar állampolgárok mellett gazdasági szempontból is érinti a helyzet. A közel-keleti konfliktus a budapesti légiutasforgalomra is hatással van a járattörlések és módosulások miatt. 

Ezenfelül a légiforgalom lehetőségeinek beszűkülésén, az emelkedő üzemanyagárakon és a biztonsági kockázatok növekedésén – például a terrorveszélyre való felkészülésen – keresztül a repülős utak áraiba is begyűrűzhet a drágulás. 

A magyar utasforgalom tekintetében érdemes látni azt is, hogy az Öböl-menti légitársaságok adják a Budapestről induló hosszú távú járatok jelentős részét, kiesésükkel a magyar utazók számára korlátozódnak a lehetőségek Délkelet-Ázsia és Ausztrália felé. Ráadásul a légi forgalom a logisztikai ágazatra is kihat, és az érintett áruk esetében a szállítási költségeket szintén felfelé módosítja.

A turizmus jövője a háborúk árnyékában

Németh Viktória úgy látja, az események hatására a nemzetközi turizmusba vetett bizalom is meginoghat, amely hatás elsőként az Öböl térségének vonatkozásában érvényesülhet. Más régiókban ellentétes hatások sem kizárhatóak, felértékelődhetnek az Európa határain belüli utak, amelyek a biztonságosabb országokba, így például Magyarországra irányulnak. 

E tekintetben is különösen fontos, hogy a szomszédos országban, Ukrajnában zajló háború lezárására minél előbb megtörténjen, illetve a konfliktus ne eszkalálódjon európai szintekre

 – hangsúlyozza a kutató.

Az Oeconomus elemzése azt is vizsgálja, miként vált a korábban kizárólag kőolaj- és földgázexportra építő Öböl-térség a világ turizmusának és légi forgalmának megkerülhetetlen tengelyévé.