Elárulta Szaúd-Arábia, meddig lőhet ki az olaj ára, ha az energiaválság április után is kitart

Egyre durvább forgatókönyvekkel számolnak a közel-keleti döntéshozók az olajpiacon. Szaúd-Arábia számításai szerint ugyanis akár 50–60 dolláros további drágulás is jöhet hordónként, ha a háborús feszültségek fennmaradnak, amely rövid idő alatt történelmi csúcs közelébe lökné az árakat.

Fotó: Adam Hagen

Szaúd-Arábia olajipari tisztviselői lázasan próbálják felmérni, meddig emelkedhet az olaj ára, ha az iráni háború és az energiapiaci zavarok nem érnek hamar véget, és amit látnak, az kifejezetten aggasztó – számol be a Wall Street Journal.

Szaúd-Arábia általában nem kedveli a túl gyors olajár-emelkedést  Fotó: Anadolu/AFP

A lap azt írja:

a Perzsa-öböl legnagyobb termelőjénél több olajipari vezető szerint az alapforgatókönyv az, hogy az árak hordónként akár 180 dollár fölé is emelkedhetnek, ha az ellátási zavarok április végéig fennmaradnak.

Bár ez első ránézésre komoly bevételt jelentene egy, az olajbevételekre továbbra is erősen támaszkodó királyság számára, valójában komoly kockázatokat hordoz. Az ilyen árszint 

• a fogyasztókat tartósan alacsonyabb olajfelhasználásra ösztönözheti, 
• vagy akár recessziót is kiválthat, ami szintén visszaveti a keresletet. 
• Emellett az is veszély, hogy Szaúd-Arábiát háborús haszonélvezőként állítják be egy olyan konfliktusban, amelyet nem ő indított.

Szaúd-Arábia: veszélyes lehet az olajárrobbanás

Szaúd-Arábia általában nem kedveli a túl gyors olajár-emelkedést, mert az hosszú távú piaci instabilitást okoz – mondta Umer Karim, a King Faisal Center for Research and Islamic Studies elemzője. Számukra az ideális helyzet egy mérsékelt árnövekedés stabil piaci részesedés mellett – véli. A lap szerint a Saudi Aramco, az ország állami olajvállalata, amely a kitermelést, értékesítést és az árképzést irányítja, nem kívánt ez ügyben nyilatkozni.

A héten energetikai létesítményeket célzó támadások tovább hajtották felfelé az olajárakat. Miután Izrael csapást mért Irán South Pars gázmezőjére, Teherán válaszul a katari Ras Laffan energiaközpontot támadta, valamint más Öböl menti infrastruktúrát is célba vett, köztük a szaúdi Yanbu létesítményeit a Vörös-tenger partján. Irán emellett folytatta a hajók elleni támadásokat az Öbölben, gyakorlatilag megbénítva a Hormuzi-szorost, amelyen a világ olajszállításának mintegy húsz százaléka halad át. 

A támadások hatására a Brent ára hordónként 119 dollárig emelkedett, majd csütörtökre visszaesett. A történelmi csúcs 2008 júliusában 146,08 dollár volt. 

A Wood Mackenzie elemzői szerint nem kizárt, hogy 2026-ban a 200 dolláros olajár is megvalósul.

Az ománi nyersolajhoz kötött határidős jegyzések – amelyek kevésbé likvidek, de gyorsan tükrözik a regionális ellátási zavarokat – 166 dollár fölé ugrottak. Ez a benchmark alapul szolgál számos közel-keleti exportnál, így a szaúdi olaj árazásánál is. Egyes szaúdi vevők a volatilitás miatt már vonakodnak ezt használni, míg az Aramco szerint ez pontosan tükrözi a piaci helyzetet – írja a lap, amely hozzáteszi: a háború eddig több millió hordó olajat vont ki a globális kínálatból, az árak pedig mintegy ötven százalékkal emelkedtek a február 28-i konfliktus kezdete óta.

Így alakulhatnak az olajárak a következő hetekben

A Wall Street Journal úgy értesült, a Saudi Aramco szakembereinek április 2-ig kell meghatározniuk a hivatalos eladási árakat. Ehhez több tényezőt is figyelembe vesznek, köztük a vevői kereslet alakulását. A szaúdi könnyűolajat már most is körülbelül 125 dollárért értékesítik az ázsiai vevőknek a Vörös-tengeri kikötőkön keresztül. Ahogy a készletek apadnak – részben a háború előtt kivitt tartalékok miatt –, a fizikai hiány jövő héttől erősödhet, ami az árakat 138–140 dollár közelébe emelheti.

Április második hetére, ha nem enyhülnek az ellátási zavarok és a Hormuzi-szoros zárva marad, az árak elérhetik a 150 dollárt, majd fokozatosan 165 és 180 dollár fölé emelkedhetnek.

Az olajkereskedők is magasabb árakra fogadnak, bár sokan még az Aramco legborúlátóbb forgatókönyvénél alacsonyabb szintekkel számolnak. A Brent 130, 140 vagy 150 dolláros szintjei a legnépszerűbb opciós pozíciók közé tartoztak szerdán, de egyre többen számítanak ennél is magasabb árakra.

A piac már nem úgy viselkedik, mintha ez március végére véget érne – mondta a lapnak Rebecca Babin, a CIBC Private Wealth vezető energiakereskedője, aki szerint a 150 dollár egy hónapon belül reális lehet, júniusra akár a 180 dollárt is elérheti.

Ezek lehetnek még hatással az árakra

Számos tényező azonban fékezheti az árakat: a harcok lezárása vagy például az orosz export növekedése enyhítheti a kínálati szűkösséget. A kereslet visszaesése is csökkentheti az árakat, bár ez könnyen együtt járhat recesszióval – vélik a szakemberek, akik szerint az energiacégek most azt próbálják meghatározni, hol van az a pont, ahol a magas árak már keresletromboló hatást váltanak ki. 

Általában 150 dolláros Brentnél kezdenek komolyan számolni a piaci szereplők – mondja Babin. Ilyen árszinten az amerikai fogyasztók tömegközlekedésre válthatnak, otthonról dolgozhatnak, vagy újragondolhatják nyári utazásaikat, miközben a gyártók is visszafoghatják a termelést. 

A legtöbb fogyasztó számára azonban a kulcs a benzinkúton látható ár. A kereslet jellemzően csökkenni kezd, ha az ár meghaladja gallononként a 3,50 dollárt

 – állapította meg James West, a Melius Research elemzője.

Az Egyesült Államokban az átlagos benzinár már 3,88 dollárra emelkedett csütörtökre, szemben az egy hónappal korábbi 2,93 dollárral. Arizona, Új-Mexikó és Colorado autósai érzékelték a legnagyobb áremelkedést. A dízel ára még gyorsabban nőtt, gallononként 5,10 dollárra, ami már most komoly terhet jelent a szállítmányozásban és az iparban.

Így hatnak a tartósan magas olajárak

A magasabb üzemanyagköltségek gyakorlatilag adóként hatnak a fogyasztókra és a vállalkozásokra – fogalmaz Philip Blancato, a Ladenburg Asset Management vezérigazgatója. A keresletet az ipari felhasználás visszafogása és az olajsokkokkal együtt járó gazdasági visszaesés is gyengítheti – figyelmeztet a Wood Mackenzie. Ez a hatás elsősorban az energiaszegény ázsiai és európai országokat érintheti, ahol már most is meredeken emelkednek az energiaárak.

Egy, az Aramcóval dolgozó tanácsadó szerint a vállalat olyan forgatókönyvet is vizsgál, amelyben az olajimport gyors drágulása gyengíti az európai, japán és dél-koreai valutákat, növeli az inflációt és a kamatokat, végső soron pedig lassítja a gazdaságokat és a keresletet. Az elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy a tartós áremelkedés végül az Egyesült Államokat is elérheti.

Jerome Powell, a Fed elnöke szerint a tartósan magas energiaárak erősítik az inflációs nyomást és visszafogják a növekedést. Bár az Egyesült Államok az elmúlt években jelentős energiaexportőrré vált, Powell úgy fogalmazott: az olajsokk összességében továbbra is lefelé húzza a fogyasztást és a foglalkoztatást, miközben felfelé nyomja az inflációt.