Minden a bizalomról szól: a hajókat üzemeltető vállalatok óvatosak az iráni tűzszünet kapcsán

Óvatosan készülnek a Hormuzi-szoroson való áthaladásra a Perzsa-öbölben rekedt kereskedelmi hajók üzemeltetői a két hétre szólóan bejelentett, és a jelek szerint a hajnali órákban hatályba lépett tűzszünet hírére az amerikai-izraeli és iráni érintettségű konfliktusban. Ugyanakkor abban bízni, hogy a hajóforgalom pillanatok alatt vissza is állhat a szokott rendszerébe, alaptalan lenne, erre hosszabb időre lesz szükség az iparágban.

A Hormuzi-szoros lezárása Olaszországot is súlyosan érinti. Fotó: Giuseppe Cacace Forrás: AFP

Egyelőre a tűzszünet feltételeinek értelmezésével és az abból fakadó következmények meghatározásával foglalkoznak azok a hajótulajdonosok és -üzemeltetők, amelyek járművei gyakorlatilag csapdába estek a Hormuzi-szorosban az Irán ellen február 28-án indult csapások miatt. Több mint nyolcszáz, többségében energiapiaci áruval megrakott hajóról van szó, amelyek ugyan papírforma szerint most már biztonságosan áthaladhatnak a továbbra is az iráni fegyveres erők által felügyelet Hormuzi-szoroson, de ez még nem azt jelenti, hogy a kereskedelmi értékláncok is helyükre billennek.

Egyelőre óvatosak a hajótulajdonosok az iráni fegyverszünet kapcsán, ami papíron biztonságos áthaladást tesz lehetővé a Hormuzi-szoroson
Fotó: AFP/Giuseppe Cacace

Nem áll vissza egyik pillanatról a másikra a hajóforgalom

A létfontosságú vízi út hetek óta tartó, szinte teljes lezárása példátlan globális energiaellátási válságot okozott, mivel Irán az amerikai és izraeli csapásokat követően támadásokat hajtott végre a vele ellenséges országokhoz köthető kereskedelmi hajók ellen, a Forradalmi Gárda pedig bejelentette, hogy átvette az ellenőrzést a szoros felett. Mivel a hajótulajdonosok nem tudták garantálni több ezer tengerész és rakományuk biztonságát a támadások után, a Hormuzi-szoros mindkét oldalán több száz jármű kényszerült veszteglésre.

Miként a Magyar Nemzet oldalán megírtuk, a szerda hajnalban érvényben lépett tűzszünet hírére esni kezdett az olaj ára, a tőzsdéken pozitív hangulatban indul a kereskedés. Ugyanakkor egyes források szerint bár Teherán beleegyezett abba, hogy szavatolja a szoros biztonságát az áthaladó hajók számára a háború teljes lezárása nélkül is, az áthaladásért továbbra is díjat szed be, csak most már állami szinten megfogalmazott keretek között. Ráadásul a hormuzi nyitás fogalmának tartalmára nézve is vannak kérdőjelek: Irán azt állítja, hogy beleegyezett a két hét biztonságos áthaladás garantálásába a fegyveres erőit bevonva abba és a „technikai korlátokon” belül , míg Trump „teljesen, azonnal és biztonságosan” jelentett be.

Ebben a helyzetben kellene tisztán látniuk a hajótulajdonosoknak, ami nem könnyű feladat, ugyanakkor óvatos optimizmusra adhat okot. Ezért többségük egyelőre a helyzet értékelését végzi. Így például a Japán Hajótulajdonosok Szövetsége egy jelentős iparági csoportként jelezte: mielőtt tagvállalataik számára átadnák a hormuzi nyitásra vonatkozó információkat, aprólékosan áttekintik az amerikai–iráni megállapodás részleteit.

A vállalatok többsége pedig azt jelzi: a hajók biztonságos közlekedéséhez nagyobb átláthatóságra lesz szükség, és biztosan időbe telik, amíg a hajóforgalom helyreáll. Békeidőben naponta mintegy 135 hajó halad át a Hormuzi-szoroson, ez a szám azonban szinte a nullára csökkent az elmúlt hetekben.

Mindkét fél tett engedményeket, már csak a hajós vállalatoknak kell bízniuk

Míg Teherán engedékenységét az tükrözi, hogy a szoros megnyitását pusztán a tűzszünetért vállalta, míg korábban ezt a háború lezárásához kötötte, addig úgy tűnik, hogy az amerikai fél is engedett a háttérben, legalábbis Mona Yacoubian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Közel-Kelet programjának vezető tanácsadója szerint. Az elemző szerint az, hogy az iráni fegyveres erők lehetőséget kaptak a megállapodáson belül a Hormuzi-szoros hajóforgalmának koordinálására, hatalmas engedménynek tekinthető az iráni rezsim felé. Nagy kérdés tehát, mit lép most az iparág. 

„A globális hajózási áramlásokat nem lehet 24 óra alatt újraindítani” – nyilatkozta a Bloombergnek Jennifer Parker, a Nyugat-ausztráliai Egyetem Védelmi és Biztonsági Intézetének adjunktusa. 

A tankerek tulajdonosainak, a biztosítóknak, és a legénységnek hinniük kell abban, hogy a kockázat valóban csökkent

– fogalmazott.

A Kpler árupiaci elemző adatai szerint az energiát szállító hajók a Perzsa-öbölben rekedtek nagy részét teszik ki. A veszteglők közül 

• 426 nyersolajat és üzemanyagokat szállító hajót azonosítottak, valamint 
• 34 autógázt szállító, és 
• 19 cseppfolyósított földgázt szállító hajót követnek. 

A többi szárazárut, például mezőgazdasági vagy fémtermékeket és/vagy konténereket szállít.

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet március végi összesítése szerint mintegy húszezer civil tengerész rekedt ezeken a hajókon. A legénység tagjai fogyatkozó élelmiszer-készletekkel, fáradtsággal és stresszel néznek szembe – figyelmeztetett az ENSZ szakosított szervezete.