Megnyirbálhatja a Tisza Párt a lakosság megtakarításainak egy részét

Az elképzelés megvalósítása jelentős többletterhet róna akár több százezer magyar háztartásra.

A megtakarítások tervek szerinti megadóztatása 284-426 milliárd forint bevételt jelentene az államkasszának, míg mintegy 300-400 milliárd forinttal kevesebb pénz maradna a lakosságnál Forrás: Shutterstock

– Az ellenzéki tervek szerint évi 1–1,5 százalékos adót vetnének ki a lakossági megtakarításokra, különösen az állampapírokra és befektetési alapokra, ráadásul nemcsak a hozamra, hanem a teljes megtakarított összegre. Ez közvetlenül csökkentené a lakosság nettó hozamát, és jelentős többletterhet róna akár több százezer magyar háztartásra – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében. 

Ez a hírek szerint megszüntetné az állampapírok egyik legfőbb vonzerejét, az adómentességet, ami a konstrukció sikerének egyik kulcsa volt. Ennek hatására a lakossági megtakarítások egy része elvándorolhatna az állampapírokból, akár több ezer milliárd forint értékben is. Ez az államot arra kényszerítené, hogy drágábban, magasabb kamatok mellett vagy nagyobb arányban külföldi forrásból finanszírozza magát, ami növeli a sérülékenységet és a devizakitettséget. Emellett a kiszámíthatóságba vetett bizalom is sérülhetne a lakosságnál, ami hosszabb távon visszavetheti a lakosság pénzügyi részvételét.

Megnyirbálhatja a Tisza Párt a lakosság megtakarításainak egy részét

A megtakarítások tervek szerinti megadóztatása 284–426 milliárd forint bevételt jelentene az államkasszának (még nem számolva azzal, hogy kiveheti a lakosság a megtakarításait ezekről a helyekről!), vagyis mintegy 300-400 milliárd forinttal kevesebb pénz maradna a lakosságnál.

Egy mindennapi példával szemléltetve:

Tegyük fel, hogy van egymillió forintunk, amit állampapírba szeretnénk fektetni. Ha az ötéves futamidejű Fix Magyar Állampapírt választjuk (a példa kedvéért), melynek éves kamata hét százalék, egy év múlva hetvenezer forint kamatot kapunk. Azonban ha az egymillió forint befektetésünk adózik 1-1,5 százalékkal, vagyis 10 ezer–15 ezer forint közötti összegben (kérdéses továbbá a kamatjövedelem adózása, 700-1050 forint összeg között 1-1,5 százalék mellett),

akkor nem hetvenezer forint kamatot kapunk a befektetésünkre, hanem 55-60 ezer forintot. Tízmillió forint állampapír-állomány esetében már évi százezer–150 ezer forint elvonást hoz maga után a tervezett adó.

Ezzel szemben a kormány az elmúlt évtizedben tudatosan építette fel a lakossági állampapír programot, amelynek központi eleme az adómentesség volt. Ennek eredményeként:

• a lakossági állampapír-állomány több mint huszonhétszeresére nőtt (2010–2026),
• és mára az államadósság közel egyötödét a magyar háztartások finanszírozzák.

Különféle adatok, elemzések szerint nagyjából 800 ezer – 1 millió magyar embernek van állampapírja. A lakossági állampapírok állománya 2026 februárjában 12 ezer milliárd forint volt. Jelenleg a lakossági állampapírok döntő többsége adómentes.

A program hozzájárult a külföldi kitettség jelentős csökkentéséhez és a devizaadósság mérsékléséhez is. Emellett stabilabbá és kiszámíthatóbbá tette az állam finanszírozását, miközben erősítette a lakosság megtakarítási hajlandóságát és pénzügyi tudatosságát. Egy ilyen rendszerben az adómentesség megszüntetése nem csupán bevételi kérdés, hanem a teljes finanszírozási modell alapjait érintheti, és veszélybe sodorhatja az elmúlt években elért stabilitási eredményeket.