A bevándorlók több mint felének nincs állása

Alacsony, jellemzően negyven-ötven százalék körül mozgott az elmúlt évek bevándorlási hullámában érkezők foglalkoztatottsága az integrációs programok ellenére is, harmaduk pedig szegénységben él. A Közel-Keletről érkezők körében jelenti az elhelyezkedés a legnagyobb akadályt, de minden ötödik menekült alulképzett. Az OECD 36 tagállamába 5,1 millió menekült és illegális bevándorló érkezett tavaly, valamint 4,9 millió vendégmunkás, ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgár. Utóbbi csoport nyolcvan százaléka dolgozik.

A menekültek közül minden ötödik alacsonyan képzett Fotó: Reuters

Egyelőre kevés eredményt mutathatnak fel a bevándorlók integrálásában a migráció jótékony hatásai mellett érvelő országok – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelentéséből.

A 36 tagállamba tavaly 5,9 millió menekült vagy illegális bevándorló érkezett, további 4,9 millió vendégmunkás pedig konkrét – például munkavállalási – céllal, az ehhez szükséges engedélyekkel.

Egyfelől a letelepedők integrálásának megkönnyítése érdekében, másfelől pedig a munkaerőigények kielégítése miatt több ország célzottan is könnyített a harmadik országból érkezők letelepedési, ideiglenes tartózkodási engedélyének kiadásán. Ezzel párhuzamosan pedig a humanitárius céllal kiadott státusokat szigorúbb feltételhez kötik.

A menekültek közül minden ötödik alacsonyan képzett
Fotó: Reuters

Az elmúlt évek bevándorlási hullámának méretét jól jelzi, hogy míg 2007-ben a munkaképes korú, harmadik országból érkezők az Európai Unió lakosságának mindössze két százalékát tették ki, 2018-ra arányuk elérte a 13 százalékot.

A migrációt követő integráció ugyanakkor a befogadó országokban még ma is nehézkes. Az OECD adatai szerint az utóbbi évek bevándorlási hullámával érkezők kevesebb mint negyven százaléka tudott elhelyezkedni Franciaországban és Olaszországban, holott mindkét országban magasabb a munkanélküliség az uniós átlagnál. Némileg magasabb a munkavállalás a bevándorlók körében Hollandiában és Svédországban, ám ennek ellenére is csak a menekültek, illegális bevándorlók fele dolgozik.

Ráadásul a munkáltatók sem kapkodnak értük: a menekültek közül minden ötödik alacsonyan képzett, míg az oktatás hiánya a fejlett országokban minden tizedik őslakosnak jelent csak problémát. A munkavállalás a legnagyobb nehéz­séget a Közel-Keletről érkezőknek jelenti, közülük kerül ki minden ötödik munkanélküli, harmadik országbeli állampolgár. A 18–64 év közötti, migrációs hátterű emberek között átlagosan 28 százalékos a szegénység, de bizonyos uniós országokban a harminc százalékot is meghaladja.

Az újonnan, tehát 2014 után Európába érkező menekültek alig fele talál tehát állást magának még az olyan munkaerőhiánnyal küzdő országokban is, mint Svédország, ahol a 20–64 év közötti bevándorlóknak az első öt évet követően is csak negyven százaléka dolgozik.

Ráadásul Európában a bevándorlók nagy része is csak részmunkaidős állásban tud elhelyezkedni, amely alacsony jövedelmet eredményez, összességében pedig elégedetlenséget okoz.

Ezért a jelentés arra is rámutat: noha a foglalkoztatási szint – nagyrészt a gazdasági növekedéssel párhuzamosan – enyhén emelkedett, a 36 tagállamban még mindig alacsony, amely az államnak jelentős többletkiadást jelent a szociális juttatások miatt, míg a lakosság körében nyugtalansághoz vezet.

Az OECD szerint a szakképzési rendszerek fejlesztésével jelentős javulás érhető el, ugyanakkor a kulturális különbségek és az ideérkezők motivációjának hiánya miatt érdemi javulás a közeljövőben nem várható. Az integrációban az uniós és az EFTA térség országai rosszabb eredményeket értek el, mint a többi OECD-tagállam.

Ezzel szemben a célzottan, engedély kiadását követően a tagállamokba érkező vendégmunkások, idénymunkások nyolcvan százaléka dolgozik. Az uniós belső migráció a lakosság egy százalékát érinti, míg a vendégmunkások szintén legfeljebb egy-két százalékot tesznek ki. Több tagállamban meghatározó a jelenlétük az építőiparban és a gyártás területein.

A külföldi hallgatók munkaerőpiaci hozzájárulásáról, valamint az egy évnél rövidebb ideig máshol dolgozókról nem állnak rendelkezésre adatok.