A tudatos költekezés virágkorát éljük

Százmilliárdokkal többet költött az első fél évben a lakosság vendéglátásra, turizmusra és szórakozásra, vagyis kényelmi és luxusszolgáltatásokra, mint tavaly — ez derül ki a statisztikai hivatal adatai­ból. Míg korábban a bolti költekezések domináltak, addig idén a szolgáltatások területén gyorsabb ütemben nőnek a költések, mint a kereskedőknél hagyott, szintén gyarapodó összegek. Ez is azt igazolja, hogy jobban élnek a családok, mint tavaly.

Megszaladt kiadások. Egyebek mellett sportolásra is többet szánnak a magyarok Fotó: MTI/Oláh Tibor

A minden területet érintő részletes adatok híján kiemelt két példát a tipikus szolgáltatások közül, ahol tetten érhető a brutális növekedés. Így a korábban nem feltétlenül alapszolgáltatásnak számító étkezőhelyi vendéglátás területén 7,2 százalékkal bővült a volumenindex az idei első fél évben 2018 azonos időszakához képest, a belföldi turizmusra és a kapcsolódó szolgáltatásokra fordított kiadások pedig folyó áron 16 százalékkal emelkedtek.

A főtitkár kifejtette: figyelemre méltóak lettek a szolgáltatásokra fordított összegek az idén a családok kiadásaiban, amelyek aránya az összes fogyasztáson belül 40 százalék fölött alakul, a többit a bolti vásárlások össz­értéke adja. Az összes kiskereskedelmi értékesítés éves összevetésben 500 mil­liárd forinttal nőtt 2019. június végéig, a lakossági fogyasztás bővülése viszont 8-900 milliárd forintos volt.

A szakértő szerint ebből az látszik, hogy a szolgáltatások ráfordításai immár sebesebben bővülnek, mint az uniós átlagot meghaladóan emelkedő bolti forgalom, holott korábban erős leszakadás volt jellemző.

– Az embereknek az előző években tartósan 10 százalék fölött nőtt a jövedelmük, ami a fogyasztói bizalmat is megerősítette, jellemzően átalakultak a fogyasztási szokások. Kezdetben azt láthattuk, hogy a drágább iparcikkek eladásai emelkedtek meg, a bútorok forgalmazása például megkétszereződött, a műszaki eszközökből ennek többszöröse fogyott, egyszóval az iparcikkek vásárlása átlag fölötti ütemben bővült, mert általánosan több pénz jutott rá – fejtegette Vámos György.

– Ma már javában a fizetések bővülése mozgatja a piacokat, jócskán túl vagyunk a válság utáni visszaépítkezés, levegővétel időszakán. Oda fejlődtünk, hogy a többletjövedelmek hatására a családok igényei megnőttek, és a számukra ugyancsak fontos, de eddig kevésbé fejlődő szolgáltatási területek felé fordultak a pénzükkel.

Vámos György szerint mindez tudatos. – Semmiképpen sincs szó ad hoc jellegű költekezésről, amit a forgalmi adatok is mutatnak, hiszen megszokták a magyarok, hogy nőtt a jövedelmük, ezért tudatosabbak lettek, nem kapkodnak, hanem megtervezik a kiadásaikat – magyarázta a szakértő a jelenséget.