A vártnál sokkal kisebb a tavalyi gazdasági visszaesés + videó

Magyarország eredményesen védekezett a válsággal szemben, a gazdaság az uniós átlagnál jobban teljesített.

Budapest, 2020. oktber 30. Varga Mihly pnzgyminiszter beszdet mond az t hazai cggel kttt kutatsfejlesztsi tmogatsi megllapods alrsa eltt a minisztriumban 2020. oktber 30-n. MTI/Kovcs Tams Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI/Kovács Tamás

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2020 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint 3,7, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 1,1 százalékkal nőtt. A növekedéshez leginkább az ipar, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág járult hozzá.

Az ipari termelés is hozzájárult a gazdaság vártnál jobb teljesítményéhez
Fotó: Kurucz Árpád

2020-ban a GDP volumene 5,1 százalékkal maradt el az előző évitől. A jövőre kivetített dinamikára építő, az amerikai tájékoztatási gyakorlatban régóta közölt úgynevezett évesített index 4,5 százalékos növekedést jelez a negyedik negyedévben. Az évesített index azt mutatja meg, hogy mekkora lenne az éves változás, ha az aktuális negyedéves – az előző negyedévhez viszonyított – volumenváltozás négy negyedévig folytatódna.

Az adatok lényegesen kedvezőbbek, mint amire korábban számítani lehetett, a tavalyi gazdasági csökkenés jóval kisebb, mint sok más európai országban, és így lehetővé válik, hogy az újrainduló növekedés által a magyar gazdaság minél előbb elérje, majd meghaladja a válság előtti szintet.

Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon reagált a legfrissebb GDP-adatra. Elmondta:

Magyarország eredményesen védekezett a válsággal szemben, a magyar gazdaság az uniós átlagnál jobban teljesített.

A magyar bruttó hazai termék idei alakulását támogatja, hogy a járvány növekedési lendületben lévő, jó fundamentumú gazdaságot ért – közölt a Pénzügyminisztérium az adat kapcsán. „Magyarország történetének valaha volt legnagyobb méretű, a GDP több mint harminc százalékát elérő intézkedések segítettek abban, hogy hazánk elkerülte a 2008-as válságot követően egyszer már megélt, közel hétszázalékos recessziót. A növekedéshez való visszatérést támogatja a gazdaság-újraindítási akcióterv is, így például az ötszázalékos lakásáfa, az otthonfelújítási támogatás, a 25 év alattiak adómentessége és a kamatmentes újraindítási gyorskölcsön” – írták közleményükben.

A második negyedévtől a Pénzügyminisztérium várakozásai szerint visszatér a dinamikus növekedés, és 2021-ben már négy-öt százalékkal bővülhet a gazdaság.

Gyorsabb kilábalás

A gazdaság visszaesése a negyedik negyedévben – és így az év egészében – a vártnál jóval kisebb, mindössze 3,7 százalék volt – kommentálta a keddi adatokat Regős Gábor. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője szerint szintén meglepetés, hogy negyedéves alapon a GDP növekedni tudott a novemberben bevezetett korlátozások ellenére is. Bár a KSH az első becsléskor nem közli az egyes ágazatok teljesítményének alakulását, feltételezhető, hogy az ágazatok jelentős része megközelítette vagy elérte az egy évvel korábbi szintjét, ami gyors kilábalásra utal, eltekintve természetesen azoktól az ágazatoktól, amelyeket súlyosan érint a válság és a járványügyi korlátozások, amelyekben a vállalkozások jelentős része a megszűnés szélére került. A felpattanáshoz hozzájárulhatott a mélyponthoz képest az ipar és az építőipar, illetve több szolgáltatási ágazat teljesítményjavulása. Egyes ágazatoknál a teljesítmény vélhetően meg is haladta az egy évvel korábbit. Felhasználási oldalon a nettó export vélhetően a vártnál kedvezőbben alakulhatott, a fogyasztás visszaesése is talán kisebb lehetett, viszont a beruházások vélhetően valamennyire visszafogták a GDP-t. A kedvező negyedik negyedéves adat 2021-re előrevetíti a gazdaság felpattanását, ennek mértékét azonban meghatározza majd, hogy a korlátozások mennyire húzódnak el, az azokat elszenvedő ágazatok mikor nyithatnak ki, és hogy az elhúzódás függvényében egyáltalán mekkora részük tud kinyitni. Amennyiben a korlátozások feloldása hamarosan megkezdődik, a GDP növekedése idén meghaladhatja a négy százalékot – vélekedett az elemző.

Óriási meglepetés

Minden várakozást messze felülmúlva, csupán 3,7 százalékkal csökkent a hazai GDP a negyedik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, ami érdemi javulás a harmadik negyedéves 4,6 százalékos visszaesés után, a tavalyi évben így 5,1 százalékkal esett vissza a GDP. Óriási meglepetés, hogy a GDP az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal bővült, így nem következett be a általánosan várt újabb visszaesés, a „W” – reagált a KSH számaira Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője szerint az idei első negyedévben még visszafogott lehet a gazdaság teljesítménye, azonban a negyedév végén már jelentkezhetnek bázishatások a tavaly tavaszi korlátozások miatt. A második negyedévben az oltási folyamattal párhuzamosan a korlátozások fokozatos enyhítése miatt már elindulhat az élénkülés, ami a bázishatásokkal együtt akár 14-15 százalékos éves növekedést is eredményezhet, majd a növekedés az év közepétől érdemben meglódulhat, így idén 6,8 százalékos GDP növekedésre számítunk, amit az egyes szektorokban a kilábalás elhúzódása miatt 2022-ben is hasonló mértékű növekedés követhet – fogalmazott az elemző. A járvány miatti korlátozások által érintett szektorok kilábalása az oltási folyamat haladásától függ, a hazai gazdaság nyitása – köszönhetően az orosz és kínai vakcinák beszerzésének – hónapokkal előzheti meg az uniós országok nyitását, így a belföldi turizmus, vendéglátás és szabadidős tevékenységek a tavalyihoz hasonlóan kifejezetten gyorsan magukra találhatnak, a nyitást az oltási igazolások felhasználása is gyorsíthatja, mivel ebben az esetben nem lenne szükség kivárni a kritikus szintű átoltottságot, az érintett szektorok pedig hamarabb bevételhez juthatnának. Az európai oltási folyamat akadozása miatt kérdéses, hogy az európai országok a nyárra elérik-e a kritikus átoltottságot, illetve kérdéses, hogy az utazást, nyaralást átmenetileg oltásigazoláshoz kötik-e. Mindenesetre a társadalomban felhalmozódott elmaradt utazási, nyaralási, szórakozási igények olyan mértékben halmozódtak fel, hogy a nyitást követően akár eufóriára is lehet számítani, ami még gyorsabb fellendülést tenne lehetővé, különösen, hogy a háztartások felhasználhatják megtakarításaikat is – mondta Suppan Gergely.