Az Eurostat első becslése szerint az Európai Unióban átlagosan 0,4 százalékkal esett vissza a GDP 2020 utolsó negyedévében az előző negyedévhez képest, az eurózónában 0,6 százalék az adat, a foglalkoztatottság pedig 0,3 százalékkal nőtt mind uniós, mind eurózónás szinten. Hozzá kell tenni, hogy a harmadik negyedév óriási felpattanást hozott a korábbi visszaesés után: az unió szintjén 11,5 százalék, az eurózónában pedig 12,4 százalék volt a növekedés.
A legfontosabb adat, a teljes 2020-as gazdasági visszaesés a szezonális és naptárhatásokkal korrigálva az eurózónában 6,8 százalék, az EU 27 országának átlagában pedig 6,4 százalék.
A foglalkoztatottság éves szinten 1,8 százalékkal esett vissza az eurózónában, míg teljes uniós szinten 1,6 százalék a csökkenés.
2019 utolsó negyedévével összevetve a szezonálisan kiigazított GDP-csökkenés 5 százalék az eurózónában és 4,8 százalék az EU egészében. Az összehasonlítás kedvéért: ugyanez az adat az USA esetében 2,5 százalék. Ami az egyes uniós országokat illeti, jelentős eltérések mutatkoznak mind az előző negyedévhez, mind az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyított adatok tekintetében. Míg a harmadik negyedévhez képest Románia 5,3 százalékos növekedést ért el, addig Ausztriában 4,3 százalék a visszaesés. Magyarország esetében 1,1 százalékos növekedés következett be. Az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest Spanyolország visszaesése a legnagyobb 9 százalékkal, míg a legkisebb, 1,3 csökkenésnek Litvánia örvendhet. Magyarország esetében az adat 4,3 százalék, lényegesen kisebb az előzetes várakozásokhoz képest.
– A negyedik negyedévben a magyar gazdaság negyedéves növekedése a legjobbak között, míg éves növekedés átlagosnál jobb volt. Az egész éves teljesítményt figyelembe véve egyértelműen látható, hogy a turizmustól erősen függő, dél-európai országok zuhanása teljesen elszakadt az északi, turizmustól kevésbé, vagy szinte egyáltalán nem függő országokétól – nyilatkozta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
Jelezte: Ráadásul az északi, küldő országok háztartásai az elmaradt nyaralásokból és utazásokból „kényszermegtakarított” pénzt otthon költhetik el, ami hozzájárul gazdaságaik gyorsabb kilábalásához. A visegrádi országok az év során nagyjából hasonlóan teljesítettek, azonban a visszaesés a nagyobb belső keresletre épülő lengyel gazdaságban volt a legkisebb.
